Beigli-túra – a Margita 344,2 TSE beszámolója

2008-01-09

A Szabadság-térről december 30-án harmincnégyen – kicsik és nagyok, meg még két kutya is – indultunk el a Margita 2007-es Bejgli túrájára. Az ég borult volt, a levegő hideg és párás, de amint a piros jelzésen elhagytuk a Méhész közt, rögtön megcsodálhattuk a helyenként 3-4 centis zúzmarával fedett ágakat. A zúzmarának köszönhetően már messziről fehérlettek a Bolnoka oldalát borító erdők is. A gerincre érve rövid pihenőt tartottunk és előkerültek a sütemények, természetesen bejgli, na meg mézeskalács és más finomságok. Leöblíteni is volt volt mivel és a hidegben egyformán fogyott a meleg tea, a forralt bor meg a rum. Lefele indultunk tovább és nemsokára elértünk a kerepesi Patkó csárdát, majd némi fel-le-fel után megérkeztünk a Kálvária hegyre (250 m magasságon). Elolvastuk a hajdan itt állt templom történetét ismertető tábla szövegét és megcsodáltuk a panorámát. Utóbbiról azonban fénykép nem készült, mert a nagy köd miatt amúgy sem sokat láthatnánk rajta. Sárga jelzést követve ereszkedtünk le a hegyről, kereszteztük Kerepest és értük el a Szilasliget HÉV megállót. Innen a sárga háromszögön mentünk Mogyoródra, majd a zöld sávon indultunk tovább Gödöllő fele. A HÉV feletti kis hidat a legutóbbi pályafelújítás során (2007 őszén) elbontották, ezért a zöld sávot el kellet hagynunk. A hármas út felé tartó piros keresztre tértünk, ahonnan kb. 500 méter megtétele után balra fordulva, és jelöletlen szekérúton haladva tovább szintben mentünk át a HÉV síneken. Nemsokára a Nyaktörő néven ismert és szánkópályaként is használatos meredek aljában voltunk. Innen felmásztunk egészen az Őrhegyre, majd az Erzsébet parkon átvágva értünk vissza a túra kiindulási pontjára. Nagyszerűen éreztük magunkat a túrán, ami összességében 22 km volt, a legmagasabb szint 329 méteren a Bolnokánál, és úgy 7 órán át tartott.

Virág Györgyi

Kategória: Beszámolók