Kevélyek minden mennyiségben – az Isaszegi Természetbarát Klub beszámolója
2008-11-17
November 15-én ismét mellénk szegődött a szerencse, hiszen ilyen csodálatos kirándulóidőre még álmunkban sem gondoltunk. Ez jó hatással volt a létszámra is; 34 kétlábú és egy négylábú alkotta csapatot.
Isaszegről és Gödöllőről összesen 7 autóval utaztunk a túra kiindulópontára, Pilisborosjenőre, néhányan pedig Pestről busszal érkeztek. Az 1726-ban épült katolikus templom (1. kép) mellől indultunk. A P négyszög jelzés egy korábbi változatával találkoztunk az Iskola út elején, ezen indultunk el. A temető mellett elhaladva a Kőfuvaros utcán át (2. kép) értük el az erdő szélét. Itt már találkoznunk kellett volna a Pilisborosjenői Kevélyhegyi tanösvény jelzésével, de sem itt, sem utunk során más helyen – holott javarészt ezen haladtunk egész nap – nem láttunk ilyet. Fiatal erdőben, enyhe emelkedő ösvényen értünk fel az Ezüsthegyi bányához, közben találkoztunk a kétkörös Ürömi tanösvény északi útvonalának 3. és 4. állomásával – példásan jelölve. A bányában (3. kép) változatos színű kőzeteket találhatunk, régebben itt az ún. hárshegyi homokkövet bányásztak. A kőfal magassága eléri a 25 métert is.
Piros jelzésen megkerültük a bányát, így felülről is (4. kép) megcsodálhattuk azt, a térképen jelölt Papp Ferenc barlangot viszont nem leltük – igaz az útról nem tértünk le keresgélni. Szép kilátóhelyekkel tarkított kaptatón a Nagy-Kevély 534 méteres csúcsára jutottunk. A kissé párás levegő ellenére jól kivehető volt utunk későbbi állomása, az Egri vár, távolabb pedig a Ház-réti víztározó, Solymár (5. kép). A felerősödő északnyugati szél „telibe kapott”, így nem sokáig időztünk a csúcson (6. kép).
Lefelé indultunk figyelmet kívánó köves úton (7. kép), szemben a Kis-Kevélyt láthattuk (8. kép). A hegyi út aljában egy kis rétre érve (9. kép) nem is gondolhatná a turista, hogy ezen a helyen egy gyönyörű menedékház állt (Kevély-nyergi menedékház, 1928-ban készült el. 1992-ben leégett a tetőzete, onnan már nem volt képes „talpra állni”, háború utáni hányatott sorsa ledózerolással ért végett). Bennem még elevenen él az emlék, mikor egy túra során itt aludtunk. Két túratársunk innen a Z jelzésen Budakalászra ment.
Kis pihenő után a Kis-Kevély északi oldalában lévő Mackó-barlanghoz gyalogoltunk. Kidőlt fák tették változatossá az utat (10. kép). A barlang meglátogatása – különösen a gyerekeknek – nagy élményt jelentett. Utunk során előbb visszamentünk a menedékház hűlt helyéhez, majd az Országos Kéktúra útvonalán haladtunk tovább. Itt is várt ránk egy nagyszerű látnivaló, a Nagy-Kevélyi kőfülke (Szódás-barlang) (11. kép). Ezután széles úton, kényelmes lejtmenetben (12. kép) értünk le az utunkat keresztező kerékpár-útnak kinevezett úthoz. Kerékpárt nem láttunk, annál inkább erdeinkben sajnos már „kihagyhatatlan” quadosokat (13. kép).
Rövid idő után elértük az „Egri vár” romjait (14-15. kép). A várat 1968-ban építették az Egri csillagok c. film forgatásához. Az azóta eltelt 40 év alatt megkezdődött a természetes úton történő beerdősülés, jelenleg tövises-tüskés cserjék alkotják a növénytársulást.
Még egy látnivaló – Teve-szikla (16. kép) – várt ránk túránk során, melyet hamarosan elértünk. Az érdekes alakú sziklaalakzatot triász-kori dolomit alkotja, mely kovás forró vizes oldatok hatására kikeményedett. A sziklák mellett lévő bányában dolomitot, és a rátelepült homokkövet termelték ki, számunkra pedig nagyszerű kilátóhelyként (17. kép) szolgált. A OKT jelzésen a Vendel-hegy érintésével jutottunk vissza a faluba, túránkat a Polgármesteri Hivatalnál fejeztük be (18. kép).
Kép és szöveg: Notter Béla
Kategória: Beszámolók