Téli Margita 20 teljesítménytúra (2010.02.06.)

2010-03-08

A „Margita 344,2” TSE rendezésében került sor erre a téli teljesítménytúrára. A túrán Mócsai Barbara és Kutasi Zsuzsanna vett részt DUFI színeiben, az elhagyatlan Folti kutya kíséretében.

Nem ijedtünk meg az időjárás előjelzéstől, vidámmal érkeztünk meg Gödöllőre, ahol a Szabadság téren lévő Erkel Ferenc Általános Iskola tornaterméből indult a rajt. Nevezés, túraútvonal leírása, egy kis forró tea és indulás. A rajt nagyon gördülékeny volt, jól szervezett, pedig több kategóriában is indítottak.

A 8 óra 30-kor rajtoltunk, kicsit egyhangúan menve, a 3-as főközlekedési úttal párhuzamos értük el a szép Máriabesnyői templomot. Bizony időnként csúszkáltunk is tisztítatlan, jégbordás járdán. A templomkerten áthaladva, piros turistajelzésen bekanyarodtunk a gödöllői dombok felé, a havas erdőbe.  A kanyar után hamar átmelegedtünk, mert meredek emelkedőn emelkedtünk felfelé. Félre-félre állva (egy nyomvonal volt kitaposva) engedtük el a terepfutó mezőnyt, akinek meg sem kottyant az emelkedő. A dombtetőn várt az első ellenőrző pont és az első „csúcs” csoki.  Megkaptuk az igazoló pecsétünket, és most lejtőn lefelé, továbbra is a piros jelzésen mentünk tovább, érintve a Pap Miska kutat, az M3 autópálya hídja alatt a Babati tavak mellett Istállós-kastély felé. Babatpuszta házai között tovább bandukolva, elértük a 2. ellenőrzőpontot, a Babati templomromot. A hótakaróval borított terepen sajnos a romot csak egy nagyobb hóbucka jelezte –Ott van, az alatt a hódombocska alatt – mutatta a pontőr, miközben megkaptuk a pecsétünket. Itt a 40 km-esektől búcsút vettünk és a piros M jelzésen elértük a sárga+ jelzést, majd a sárgát. Hófödte szántóföld szélén, havas erdő mellett vezetett az utunk. Egyszer csak csengő hangja verte fel a csendet, velünk párhuzamos úton lovas szán suhant, két lóerővel. A Domonyvölgyi 3. ellenőrzőpont elérése előtt, jobbra villanypásztorral védett, bekerített karámot pillantottunk meg, magyar szürke marhákkal. Természetesen tettünk egy kis kitérőt az útról, hogy közelebbről is megszemléljük a híres magyar, rideg tartású szarvasmarhát. Egy kis fotózás és máris az ellenőrzőpont pecsétjét kértük. Ezen a ponton tartottunk egy kis tea szünetet. A forró tea mellé finom nápolyival is megkínáltak bennünket. Indultunk tovább a Lázár tanya mellett (amelynek kapuján éppen akkor siklott ki az előbb említett lovas szán), ismét dombra felkapaszkodva a lovas karám kerítése mellett, értük el a csodálatosan havas erdőt. Innen gyönyörködhettünk a kitárulkozó havas, dombos tájban.  Tovább haladva jelzőszalagok segítették a tájékozódást, persze az előttünk járók lábnyoma is jó támpont volt. Itt jegyezném meg, hogy az útjelzések végig jól karbantartottak voltak, a jelzetlen útszakaszok végig ki voltak szalagozva. Egy idő után balra fordulva ismét Babatpuszta épületeihez érkeztünk, piros jelzésen Istállós-kastély irányába mentünk. (Kár, hogy ezt a szép épületet ennyire lepusztulni hagyták. Érdemes lenne felújítani). Jobbra kanyarodva a zöld jelzésen, a nyitott kapun átmentünk, viszonylag rövid, de erős vízmosásos emelkedő után elértük az M3-as autópályát. Most felülről mentünk át rajta. Innen megint havas erdő következett, csúszós utacskával. Az előttünk menő gyerekcsapat ki is használta ezt, ki nadrágféken, ki zacskóra ülve csúszott lefelé. Az erdőből kiérve a Babati útra, már a kiírásban megadott Gödöllő-i utcákon vettük irányba a célt. Utunkba esett a Petőfi tér, természetesen itt is késztettünk képet a tér névadójának szobráról. A célba érve emlék oklevelet, szép kitűzőt és gratuláló kézfogást kaptunk. Finom zsíros, lekváros kenyér és tea is ránk várt.

A túrát kényelmesen, sok nézelődéssel szintidőn belül (5 óra 21 perc alatt) teljesítettük.

A rendezést, szervezést csak dicsérni tudjuk. Köszönjük Hargitások!

Kutasi Zsuzsanna
Túravezető

A mellékelt fotókat Kutasi Zsuzsanna és Mócsai Barbara készítette.

Kategória: Hírek