Margitások az Őrségben és ausztriai hajtánytúrán

2007-05-13

Május 5-én 7 órakor indultunk busszal Gödöllőről. A meteorológia vészjósló hírei ellenére bizakodó volt a csapat. Kis technikai szünetet leszámítva meg sem álltunk Somlóig.
Itt kikászálódtunk a buszból és elindultunk felfelé (1. kép) a Szt. Margit kápolnáig, majd innen a présházak között (2. kép) Kitaibel Pál tanösvényen a Szent István kilátóig (3. kép) mentünk. Kis pihenő után a Somlóvárat (4. kép) vettük be. Különösen a gyerekek élvezték a várfalak közötti bújkálást.Továbbra is tanösvényen haladva (5. kép) értünk vissza a kápolnáig. Visszaútban a busz felé megnéztük a taposókutat is. A nagy csalódás a borházban ért, ahol a rengeteg pad és asztal ellenére csak palackozott bort lehetett kapni. Azt is értésünkre adták, hogy nem örülnének, ha a megvásárolt bort a borozóban innánk meg!
A 8-as úton haladva az Őrség felé újabb kitérőt tettünk a Jeli arborétumhoz. Nagyon nagy szerencsénk volt, mert a rhododentronok (6-8. kép) tejes pompájukban mutatkoztak be. Sűrűn kattogtak a fényképezőgépek, telítődtek a memóriakártyák. Az arborétum megtekintése után jóleső fáradtsággal huppantunk le a busz üléseire.
Következő állomásunk Pityerszer (9. kép) volt. Az egész napos jó idő után itt kicsit esni kezdett az eső, de nem volt veszélyes. Idegenvezető mondta el a szerek kialakulását, mutatta be a házak berendezését. az emeletes kástut (10. kép) stb. Ezután Őriszentpéterre, a szálláshelyünkre buszoztunk. A vacsorával némi gondok akadtak, de ez senkinek se vette el a jókedvét. Az este beszélgetéssel, borozgatással sőt táncolással telt el.
Május 6. vasárnap. A fürgébbek 6 óra körül keltek, a lustábbak később. A lényeg az volt, hogy takarítás után 8-kor indulni tudjunk. Ez sikerült is. Szombathelyen keresztül utaztunk, Kópházánál értük el a határt. Horitschonba 10 óra után pár perccel értünk. Itt megkaptuk a felvilágosítást, hogyan kell a hajtányokat használni, hogyan lehet a közúti kereszteződéseken áthaladni és még sok egyéb hasznos dolgot megtudtunk. Mindezekután elindult 10 szerelvényből álló konvolyunk (11. kép). A pálya enyhén emelkedett, Lackenbach állomásnál értük el a legnagyobb magasságot, 320 m-t. Itt mindenki leemelte járgányát a sínről, és megnéztük az Eszterházy-kastélyt (12. kép) – legalábbis kívűlről, mert az nem látogatható. Mi a faluban is tettünk egy kis sétát. Folytatuk a hajtányolást, élveztük, mikor nekünk adtak elsőséget az autók (13. kép). Felsőpulyán ért végett a hajtánytúra. Itt buszra szálltunk és Sopronba (14. kép) mentünk. Az itt rendelkezésünkre álló két órát a társaság tagjai más-más módon töltötték el, a Gyógygödör borozó (15. kép) előkelő helyezést kapott a népszerűségi listán. Sopronból már egyenesen hazajöttünk.
Kép és szöveg: Notter Béla

Kategória: Beszámolók