Archívum: 2006-11
2006. november 11-én a Velencei hegységbe vezetett a Dunai Finomító Természetbarát Szakosztályának a túrája. 31-en vettünk részt a túrán.
Útvonal: Sukoró, Néprajzi ház – Csöpögő völgy (Z) – Csúcsos hegy (P) – Pákozdi Ingókövek (PO, P+,S) – Szűzvári volt fluorit bánya (jelzetlen) – Fenyves völgy (jelzetlen) – Bodza völgy (P) – Nagylegelő (P) – Sorompó völgy (Z+) – Sukoró, Néprajzi ház
Túratáv: 16 km
Emelkedő: 300 m
Kilenc órára beszéltük meg a találkozót Sukorón, a Néprajzi háztól nem messze levő parkolóban, a nevezetes református templomnál, ahol 1848-ban a Pákozdi csatát megelőző napon tanácskozást tartottak a Magyar Honvédsereg tábornokai. Kivételesen személygépkocsival szerveztük meg a túrát, hiszen a Velencei hegység a legtöbb tagunkhoz kb. 30 km távolságra van csak. Az előző napokhoz viszonyítva napsütéses időben kezdhettük meg a novemberi túránkat. Az idei túra útvonala nagyban hasonlított a tavalyi évihez, csak ellenkező irányból jártuk be a hegységet. Nem nagy a Velencei hegység, mivel évek óta visszajárunk ide, nehéz új útvonalat megálmodni.
A zöld jelzésen indultunk ki Sukoró központjából. Negyed óra után elhagytuk az utolsó házat is. A betonutat az Angelika forrást jelző táblánál hagytuk el bal felé. Egyesek a nagy beszélgetésük miatt tovább mentek, ahelyett hogy a jelzést is figyelték volna. A mobil telefon ilyenkor nagy segítségére van az eltévelyedőknek, na meg a túravezetőnek, 10 perc után újra egyesült a csapat. Szép őszi idő volt, meglepően sok levél is volt még zölden a fákon. A Csöpögő-völgyben elhaladtunk a szépen foglalt Éva forrás mellett, a térképen Felső- Csepegő forrásnak van jelölve. A Csöpögő-völgy elhagyása után, jelzést váltottunk. A piros háromszög jelzésen értük el A Csúcsos hegyet, valamint a Polák hegyet. Rövid pihenőt a Barlang kútnál tartottunk.
Piros kör, piros kereszt és sárga jelzésen értük el a Gránit tanösvényt. Először a Pandúr-köveket értük el, ahol pihenőt is tartottunk. Akinek kedve volt, a sziklamászó tudományát is bemutathatta a többi túratársnak. Velencei hegységben a legnagyobb sziklaalakzat a Pandúr-kő, szép látvány a számos legömbölyödött alakú, egymáson fekvő gránit sziklák együttese. Az idő továbbra is szép volt, kissé ugyan fátyolos lett, a fényképeket készítők bánatára. Innen tovább menve útba ejtettük a Pogány-kövét, az Oroszlán sziklát, és a nevezetes Kocka-követ. Itt is pihentünk egyet, meg a becsomagolt elemózsiát is elfogyasztottuk.
A piros kereszt jelzésen folytattuk utunkat, majd jelzés nélküli úton próbáltuk elérni a Szűzvári volt fluorit bányát. Csődöt mondott a kísérletünk! A térképre berajzolt út nem létezett, kerítés is akadályozott a továbbhaladásban. Lehet, hogy már nem a HM kezelésében van ez a hatalmas bekerített vadászterület, de továbbra is jó állapotban tartják a kerítéseket. Nem volt mit tenni, egy szántóföld szélén visszatértünk a piros kereszt jelzésre. A Hurka-völgyön és a Bodza-völgyön keresztül hamarosan elértük az Angelika forrást. Itt bevártuk egymást, majd a Nagy-legelőn keresztül folytattuk utunkat a piros jelzésen. Mivel a rendelkezésünkre álló idővel jól álltunk a kihagyott Szűzvár miatt, úgy döntöttünk, meglátogatjuk a Meleg-hegyet, a Velencei hegység legmagasabb pontját, meg a közelében levő Likas-követ. Ez a szikla is a látványos alakzatok közé tartozik ebben a kis hegységben!
A bámészkodás után elindultuk vissza Sukoróra a zöld kereszt jelzésen. Nem kellett egy óra, máris a parkolóban voltunk. Az időjárás kegyes volt ma is hozzánk, mint ahogyan az egész évben megszoktuk. A betervezett túráink már csak a decemberi Mikulás túránk van hátra. Lassan kezdhetjük a 2007 évi programunk megtervezését.
(Megjegyzés: Más képekkel a túráról honlapunkon is találkozhattok. http://termeszetbaratok.freeblog.hu/)
Muskovics András, szakosztályvezető
(A csatolt fényképeket Kutasi Zsuzsa (KZS) és Mocsai Barbara (MB) készítette)
01 Éva-forrás (KZS)
02 Velencei tó látképe (KZS)
03 Pihenő a Barlang-kútnál (KZS)
04 Útban a Pandúr-kő felé (KZS)
05 Pandúr-kő sziklái (KZS)
06 Pandúr-kői pihenő (KZS)
07 A híres Kocka-kő (KZS)
08 Likas-kő (KZS)
09 Bodza-völgy (MB)
10 Sukoró, Tájház (MB)
2006-11-20
A Margita 344,2 TSE. megalakulásának évfordulóját hagyományosan az ország különböző pontnán egy hosszú hétvégével ünnepeljük. Az idei a 11. volt és a Zselicben tartottuk. Szálláshelyünk a Simonfán, a Meteor turistaházban volt (1. kép).
Péntek délután és este külön-külön érkeztünk, legkorábban Pálffy Tibi és csapata azért, hogy estére finom babgulyást főzzön mindnyájunknak. A vacsora (2. kép) után Hardi Laci mutatta be a “margitás” túrákon készített képeit, majd az est további része beszélgetéssel, viccmeséléssel és némi borozgatással telt. A jó hangulatot mutatja, hogy a társaság nagy része igencsak megfeledkezett a lefekvésről; mire észbekaptunk már éjjel 1/2 2 volt.
Szombaton 9 óra után indultunk. 3 túraútvonalat ajánlottam, mely közül a társaság a legrövidebbet – amiből aztán a leghosszabb lett – választotta abból a megfontolásból, hogy még Ibafát és Szigetvárt is meg tudjuk nézni délután. Kocsikkal először Terecsénybe mentünk, majd azokat hátrahagyva 29-en gyalog indultunk el (3. kép) a K+ és P négyszög jelzésen. A jelzések szétválása után mi a K+-en maradtunk – sajnos. Gyönyörű tájon és időben mentünk-mentünk (4-6. kép), de sem a keresztező P+ jelzést, sem a leágazó K négyszög jelzést nem láttuk. Aztán egyszer csak elértük a K sáv jelzést. Akkor úgy döntöttünk – hogy ha már itt vagyunk – nézzük meg a híres Csepegő követ. Ez oda-vissza kb. 6 km többletet jelentett. A K- után a K kör jelzésen folytattuk utunkat. Ez utóbbbi jelzés festője jó humorérzékkel megáldott ember lehet (7. kép). Már a Csepegő kő megközelítése is nagyon látványos (8. kép), maga a kő és környéke pedig igazán egyedülálló, jól kivehetőek a képződő cseppkövek (9-10. kép). Visszajövünk 1-2 millió év múlva ide, addigra már biztosan jó nagyra nőnek.
Megebédeltünk a közelben lévő pihenőhelyen, majd úgymond lerövidítettük a K jelzésre való visszatérést, ami legalább kétszeres távot jelentett – és nem is könnyűt (11. kép). Itt és későbbiekben is midig vadkerítésekbe botoltunk, ezért arra már nem tettünk kisérletet, hogy a Sasrétpusztát is GPS-el keressük meg. Ugyanazon az úton mentünk vissza Terecsénybe, mint amin jöttünk. Ekkor jöttünk rá, miért nem találtuk meg odafelé a leágazó jelzéseket: azokat csak egy irányból festették meg, mégpedig azon, amelyik Terecsény felé vezet. Végül 23 km-t gyalogoltunk.
Visszatérve a házba, megettük az előző napról maradt babgulyást, majd egy hatalmas adag paprikáskrumplit főztek a lányok. Volt este egy kis ünneplés és pezsgőbontás abból az alkalomból, hogy Pálffy Tibit a héten megtartott tisztújító közgyűlés újabb 3 évre megválasztotta. Innen is gratulálunk és sok sikert kívánunk neki. Egy kis vetítés – Hardi Laci és jómagam “margitás” túrákról készített fotóiból – után igen jó ötletnek bizonyult az, hogy táncoljunk egyet. Senki sem keltette a fáradt turista benyomását, 11-ig roptuk (12. kép).
Vasárnap reggel megreggeliztünk (elfogyott a paprikáskrumpli maradéka is), össztakarítottunk és – sajnos már szemerkélő esőben – egy csoportkép (13. kép) készítése után elindultunk. Először Szigetvár előtt lévő Török-Magyar Barátság parknál álltunk meg (14. kép), majd a szigetvári Várnál. Körbesétáltunk a várfalakon, majd a Szulejmán dzsámit is magába foglaló vármúzeumot néztük meg. Nagy élmény volt számunkra Király Lajos úr szakszerű és lelkes vezetése; csoportunk tagjai rengeteg kérdést tettek fel neki. A vár meglátogatása után kezdett szétszéledni a csapat, volt aki innen már hazaindult, volt aki eljött megnézni a Városházát (16.kép) és az Ali pasa dzsámiból átalakított plébániatemplomot (17. kép). Sajnos a templom zárva volt, még csak bekukkantani sem tudtunk.
A maradék öt kocsival Szennára indultunk. A falumúzeum és a református templom (18. kép) meglátogatása sokadszorra is élmény marad. A közös program befejezéseként Kaposvár (19. kép) központjában tettünk egy szép sétát.
Azt hiszem mindenki jól érezte magát a hosszú hétvégén.
Notter Béla
2006-11-20
Október 21-23-a között a “margitások” egy kis csapata a Bükkben töltötte a hosszú hétvégét. Az uticél kiválasztásánál – megérzés? – fontos szempont volt, hogy Pesten még átutazni se kelljen. Választásunk a Bükkre esett. Szállásunk Mályinkán egy igen kellemes Vendégfogadóban volt.
Szombaton reggel indultunk. Szilvásváradon előszőr felgyalogoltunk a Milleneumi kilátóhoz (1. kép). Az idő egy kicsit párás volt, annak ellenére nagyon élveztük az őszi szineket fenntről. A faluban végigjártuk az összes nevezetességet, köztük az Erdőmesteri villát (2. kép), a református Kerektemplomot (3.kép). Estefelé bográcsban paprikáskrumplit főztünk – sőt meg is ettük.
Vasárnap reggeli után elindultunk a betervezett OKT útvonalon. A jó időt is beterveztük, az viszont nem akart tudomást venni a meteorológia napsütést ígérő jóslatának. Úgyhogy jókora ködben (4. kép) haladtunk Bánkút irányába. Azért ennek is megvolt a maga szépsége. A Márius-kőnél sávot váltottunk és a S sáv jelzésen mentünk tovább. A Kelemen erdészháznál (5. kép) megpihentünk. Itt van a jóízű Mária-forrás (6. kép) is, amely a Csondró-patak szülője. A patakvölgyben – kék kereszt jelzésen – indultunk vissza Mályinka felé. Egy kitört bükkfa érdekes kaput (7. kép) hozott létre. A völgy szépségét a köd se tudta nagyon elrontani (8. kép). Felkapaszkodtunk az Odvaskői-barlanghoz (9. kép). A 10. képen az “összkomfortos” barlang belseje látható.
Hétfőn reggel összepakoltunk és Dédestapolcsányon, Nekézsenyen, Sátán keresztül Upponyba autóztunk. A kocsit parkirozóban hagytuk és az Upponyi-szoroson keresztül a Lázbérci-víztároló (11. kép) mellett haladó kéktúra úton Dédestapolcsányig mentünk. Ezt a utat ez év június 5-én is szerettük volna végigjárni, de akkor a Csernely-patak teljesen elárasztotta az utat, 20 cm magasan hömpölygött a víz az út felett. Most viszont szép időnk volt. A tó végétől a Bükki Nezeti Park kihelyezett tábláján látható K+ jelzésen – Radics-völgyi kiindulóponttal – szerettünk volna Upponyba visszamenni, de ilyen jelzés arra nem létezik. A K+ most végig az OKT-val együtt halad Upponyig.
Mindent összevetve szép napokat töltöttünk a Bükkben.
Notter Béla túravezető
2006-11-09
A Margita 344,2 TSE. október 14-én autóbuszos kirándulást szervezett a Szekszárdi-dombságba. 6 órakor indultunk Gödöllőről. Az első meglepetés a buszon ért bennünket, mikor minden jelenlévő egy erre a célra készült kitűzőt kapott. 3/4 10-re értünk Kakasdra.
Itt először megnéztük a Faluházat a hozzátartozó svábtoronnyal (1. kép) és székelytoronnyal (2. kép), majd a Szent Anna kápolnát (3. kép).
Ezt követően kezdődött a gyalogtúra. A K négyszög jelzésen indultunk. A falut elhagyva időnként nehézségeink támadtak a helyes útvonal megtalálásával, mert az egyébként sűrűn elhelyezett jelzések épp az elágazásokban hiányoztak. Ezek a gondok megszüntek, mikor felértünk a Sötét-völgybe. Innen a a K, S, majd a P sáv jelzésen Szálkáig mentünk. Igen szépen kialakított játszótér mellett haladtunk el – sokan ki is próbálták azt (4. kép). Jó hangulatban haladtunk, közben egy-egy kis pihenőt (5.kép) is beiktatva. Az erdészháznál ebédidőt tartottunk. Az őszi napsütést nemcsak mi élveztük (6. kép). A halastó mellett elhaladva értük el Szálka első házait. A megtett táv 15 km volt.
Szálkán kis sétát tettünk a horgásztónál, majd busszal Szekszárdra indultunk. Útközben megnéztük a szépen felújított Mausz-kápolnát (7. kép).
Szekszárdon megcsodáltuk a belváros műemlékeit. Sajnos a Borkútat (8. kép) nem sikerült csapra verni. Felkapaszkodtunk a Bartina-domra, ahol a Kálvária és a Kilátó (9. kép) található. Innen nagyon szép a kilátás úgy a városra, mint a szőlőültetvényekre. A szekszárdi városnézést pincelátogatással – az antialkoholisták cukrászdalátogatással – fejeztük be. Este hat órakor indultunk vissza Gödöllőre.
A felvételeket Hardi László készítette, a beszámolót
Notter Béla túravezető írta.
2006-11-01