Archívum: 2009-03

Városismereti verseny a PTSZ szervezésében

2009.03.29-e a  PTSZ által rendezett  44. városismereti verseny napja. Helyszín: V. kerület, Lipótváros egy része. A rajt és cél: PTSZ ügyeleti helyisége, melyet főjegyzői engedéllyel lehetett igénybe venni előre leadott névsorral. Még egyszer ellenőrzőm a verseny kellékeit és indulunk segítőmmel, Orbán Zsuzsával (DUFI).
Tájékoztató táblák elhelyezése. Megbeszélés portással, aki szigorúan betartva a belépés szabályait minden egyes versenyző be-, és kilépésénél kulcsra zárta a kaput. 10 óra15 -kor lépett ki az utolsó versenyző és 12 óra 06-kor érkezett meg az első csapat. Az előre bejelentkezettek létszáma megduplázódott a helyszíni nevezőkkel.   Végül 46 versenyző 18 csapatban indult. A rendezői terepet 16 óra 15 perckor hagytuk el.  Szemerkélő esőben, de lelkesen járták be a versenyzők a kijelölt helyszint. Feladatokra a választ 10 kép, valamint a berajzolt térkép segítségével kellett a megadni.
Feltétel volt, hogy 5 óra alatt érjenek vissza, aki időn túl teljesített az nem érhetett el jobb eredményt, mint az, aki időn belül hajtotta végre a feladatot. Értékelés %-ban történt, a táblázatba bekerült az elért pontok összege,  a holtverseny eldöntésére adott válaszok pontjai és a megoldásra fordított idő. A versenyzőkkel együtt értékeltük a feladatot, megbeszélve, hogy miért annyi pontot ért  a megoldása. Az eredményt rajtszám szerinti sorrendbe adtam meg. Otthon saját igényeik szerint rendezhették sorba a táblázatot, így megtudhatták hányadik helyezés birtokosai.
Minden csapat oklevelet és egy tábla csokit kapott.
Örömmel vettük, hogy két család is eljött óvodáskorú gyermekeivel, de nem hiányzott az általános- és középiskolás gyermek sem a családi csapatból, sőt olyan középkorú házaspár is eljött, akiket lányaik küldtek el maguk helyett elfoglaltságuk miatt. Az indulók között volt városismereti verseny rendező, aki  nálunk fertőződött meg ezzel a feladattal, volt olyan aki elvitte szakosztályába illetve közösségébe a feladatokat, hogy felkeltsék az érdeklődést az ilyen típusú verseny iránt is.

Köszönjük hogy velünk játszottak/játszottatok, ha csak két újdonságra tudtuk felhívni a figyelmet, akkor már ezért is érdemes volt eljönni.

A résztvevők szerint jól sikerült nap volt, várják a következő városismereti versenyt, melyre Mindenkit szeretettel várunk  2010. március 28-án, később megjelölt helyszínnel.

A rendezők nevében
Georgiades Gáborné Éva

2009-03-31

“Természet Oszlopcsarnoka” túra – az Isaszegi Természetbarát Klub beszámolója

Szombat reggel igencsak nagy gyereksereg  zsivaja tette élénkké az isaszegi vasútállomást. A Damjanich iskolából 45 diák és 3 kisérőtanár érkezett a túrára, melyet a Természet Oszlopcsarnoka pályázat keretében szerveztünk. Eredetileg is 25-30-an indultunk volna, de a hirdetményre -  miszerint aki a túrára jön, nem kell iskolába mennie – még fel is bővült a létszám. Gyalogtúránk Galgagyörkről indult, ehhez Aszódon vonatot kellet váltani. A mi kis piros vonatunk már benn állt az állomáson, ezért a fél órás kényszerű várakozást úgy tettük hasznossá, hogy a gyerekeknek ismertettem a Galgamente és a Cserhátalja domborzatát, földtanát, vízrajzát, éghajlatát, állatvilágát. (Az internetről levadászott írás Balogh János művének rövidített változata volt.) A gyerekek meglepő figyelmességgel hallgatták az ismertetőt.
A vonatról leszállva Z sáv jelzést követve előbb a Galga hídján keltünk át, majd a Béke utcán át hagytuk el a falut. Eleinte a Meleg-völgyben zöldellő vetések között haladtunk, majd mikor mellénk szegődött a Galgamácsa felől érkező Z+ jelzés, már egy szép fasoron, 800 m után pedig szinte a teljes hátralévő úton szép erdőben vezetett utunk.
4 km megtétele után a Kőbányák mellett egy szép erdei pihenőhelyhez értünk. Általános reggelizés után a Kőbánya karéjában tartotta meg Kelemen Csiky István tanár úr a játékot, melynek nagy sikere volt. Játék végén mindenki – a játékban való aktivitása sorrendjében – válogathatott különböző fajtájú csokik közül.
A következő kőbányában kialakított pályán épp agyaggalamb-lövészet volt, mely felkeltette a gyerekek érdeklődését, be is gyűjtöttek pár szétlőtt korongot. Továbbhaladva 1,7 km után jelzést váltottuk, és a Z körön mentünk tovább, egészen a jóízű vizet adó Rózsa-kútig, közben mindenki nagy örömére két őzikét is láttunk. Itt egy kicsit hosszabb pihenőt tartottunk, majd innentől egészen utunk végéig a P sáv jelzésen haladtunk. Egy út menti pocsolyában nagy érdeklődést (némelyekben iszonyt) váltott ki az ott látott béka-petesejtek tömege. Enyhén lejtős úton értünk be Acsára, elhaladtunk a Prónay-kastély mellett, majd kiértünk utunk végcéljához a vasútállomáshoz. 14,6 km-t gyalogoltunk idáig.
Mindent összevetve egy jó hangulatú túrát tettünk, sok gyerek kérdezte, mikor tartjuk a következő túrát, mert szívesen venne rajta részt. Hát ezért is csináljuk!

Kép és szöveg: Notter Béla

2009-03-30

Vértes, 2009. március 21. – a MOL-DUFI beszámolója

Ritka szerencsénk volt az időjárással, talán a legjobb napot fogtuk ki ebben az időszakban. Persze az évszakhoz képest még így is hűvös volt, de jobbára sütött a nap, a szél sem fújt olyan nagyon és eső sem esett. Idén nehezen akar beköszönteni a tavasz! A túrára jelentkezők közül senki sem hátrált meg, 50-en jöttek el hóvirágnézőbe a Vértes hegységbe, a busz teljesen tele volt. Reggel hatkor indultunk Százhalombattáról, az EBADTA (a régi SOHO) nevezetű étterem elől, majd felvéve az érdieket, tárnokiakat Vértessomlóra buszoztunk a túra kiindulási helyére. Kivételesen nem lett kétféle túra kiírva a mai napra, de volt mód rövidítésre. A rövidítési lehetőséggel csak páran éltek.

Útvonal:          Vértessomló (P) – Bödön-bükk (348m, P) – Szarvas-kút (P, OKT) – Vitányvár (OKT) – Kapberek-puszta (Z) – Körtvélyes (480m, P) – Farkastorok (P+) – Szár (P+, P)
Túratáv:    20 km
Emelkedő:    450 m

A falu végéig elvitt minket a busz, a temetőnél szálltunk ki a buszból. Nagyon takaros falu, ez látszott az utcáin, portáin, temetőjén, majdnem bíztos, sváb falu volt valamikor. A temető előtt szép bányász emlékművet és milleneumi emlékművet tekinthettünk meg. A temető egyik sarkában a régi köveket katonás rendben állították fel.
A piros jelzésen indultunk el, hamar beértünk az erdőbe. Az előző napi hózápor nyomai az északi oldalban láthatóak voltak, de most már a nap kisütött legalább. Homokos, majd löszös erdei úton haladtunk, elég sok írtásos rész mellett haladtunk el. A Bödön-bükkös hatalmas bükkfáiból alig maradt pár, az elmúlt 20 évben termelték ki innen a faállományt. Az első pihenőt az erdészeti aszfaltút mellett tartottuk a farakásokon. Nem szóródott még szét a társaság, így 10 perc után az aszfaltút alatti nyiladékban átsétáltunk a Szarvas-kúthoz. Kivételesen víz is csorgott a forrásból. Itt erdészek dolgoztak, pedig a környéken már alapos munkát végeztek a korábbi években!
Az OKT jelzésen indultunk tovább Vitányvár irányába. Először kissé felfelé gyalogoltunk, majd egy mély völgybe tértünk le. Szarvas-kúttól kb. 1,5km után értünk Vitányvár alá. A romokat, köszönhetően a kopasz erdőnek, a völgyből is megláttuk. Nyáron ez nem lehetséges, gyakorlatilag 20-30 méterről veszi észre csak az ember. A várat valószínüleg a XIII-ik században emelhették, a Csák nemzetség birtokainak részét képezte.  Albert király 1439-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba, később II. Ulászló 1493-ban adományként Egervári László horvát bánnak juttatta a várat. A törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, utoljára Pálffy Miklós seregei űzték ki őket innen 1597-ben. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg döntése nyomán az elavult erősséget felrobbantották. A 18. századtól az Esterházy család birtokához tartozó romvár köveinek egy részét elhordták a környék építkezéseihez. Kár, hogy a romok állagmegóvásával semmit sem foglalkoztak az utóbbi évtizedekben, ennek ellenére a falak több emeletmagasságban állnak. A romokból szép a panoráma Környe felé. Hosszabbat időztünk a romok között, majd a meredek lejtőn visszamentünk a vár alatti völgybe.
Visszafelé menet megkerestük a térképen jelölt Rockenbauer Pál emlékfát. Nem bíztos, hogy az élő bükkfába alkotott szobornak örülne a megemlékezett! Visszatérve egy írtás szélére, zöld jelzésre váltottunk Kapberek-puszta felé. Szép erdő volt ezen a szakaszon, amilyennek az ember elképzeli a termetes fákat. Bal kézre, a térkép ugyan nem jelöli, de szép mészkőszikla letöréshez lehet felmenni, a Három Gráciához. Innen is szép kilátás van Oroszlány irányába. Érdemes felküzdenie magát az embernek, kárpótolja a látvány! Közvetlenül a Szép Ilonka forrás előtt II. viláháborús emléket lehet látni, egy ismeretlen magyar honvéd sírja látható egy hatalmas bükk mellett. A Szép Ilonka-forrásnál sem időztünk sokat, a piroson felmentünk a Macska-bükk nevű terület gerincére. Bal kézre bekerített írtás mellett vezetett az út, eléggé csúszott az út, most már kiolvadt a felső réteg. Később telepített fenyves következett, majd egy hosszúkás tísztás, a vadászok örömére. A Körtvélyes előtt, farakáson tartottuk meg a pihenőt, egybekötve az ebéddel. Nem sokat melegedett az idő, a pocsolyákon még mindig megmaradt a jég.
Sokat nem lehetett üldögélni a fákon, úgyhogy negyed óra múltán tovább mentünk. A piros háromszögön tettünk egy kis kitérőt, hogy felmenjünk a Körtvélyesre. A 480m magas csúcs, ha emlékeim nem csalnak, a Vértes legmagasabb pontja. Az itt lévő geodéziai vasbeton toronyból pompás panoráma van a környékről, a Velencei-hegység, a Bakony, a Gerecse is látható. Igaz, a betonoszlopra ki van írva, életveszélyes a felmászás, nem tudom mi ennek az oka, hacsak nem a felelősség áthárítása. Páran ennek ellenére felmentünk, sajnos az égbolt időközben mindjobban beborult, de így is szép volt a kilátás. A csúcs körül már el kezdett virágozni a kis virágú hunyor. Hóvirágot több helyen is láttunk a túra során, virágzó farkas boroszlán is volt, pár tő. Összességében ezt a három virágot láttuk, ilyenkor már több szokott lenni! Lejövet a csúcsról, továbbra is dél-keleti irányba haladtunk. A terv szerinti úttól eltértünk, nem a piros háromszögön, hanem egy széles nyiladékon mentünk fel a Nagy-Széna-hegyre. Utána egy szűk völgyben értük el az erdészeti utat, majd nem sokkal később a piros jelzést, Szálláskút erdészházánál.
Ettől kezdve az erdészeti aszfaltutat koptattuk. Kb. 4km-et kellett gyalogolnunk rajta, míg beértünk Szár központjába. Nem esett túlságosan jól az aszfalt, de megvigasztalódtunk Szár egyik sörözőjében, ahol még francia krémest is vehettek jutalmul maguknak a túratársak! Félórát töltöttünk itt el, három órakor buszunk elindult hazafelé. Ilyen korán ritkán szoktunk hazaérni, ez köszönhető Vértes közelségének, na meg a hűvös időjárásnak.
Reméljük, a következő április 14-i Mecsek túránk során már igazi tavasz idő fog minket fogadni!

Muskovics András
szakosztályvezető

A csatolt fényképeket József László (JL), Kutasi Zsuzsa (KZS), Reszler János (RJ) és Szabó Zsolt (SZZS) készítette.

Megjegyzés: Más képekkel, ugyanez a leírás a szakosztályunk honlapján is megtalálható. http://www.termeszetbaratok.hu

01. Mintha téli túrán lennénk (JL)
02. Szarvas-kút előtti pihenő (SZZS)
03. Csoport összevárása a farakásoknál (RJ)
04. A régi Szarvas-kút (KZS)
05. Vitányvár romjai (SZZS)
06. Pihenő a várban (JL)
07. Lomtalanítás a romoknál (RJ)
08. Hóvirágot azért találtunk! (JL)
09. A zöld jelzésen (KZS)
10. Ismeretlen honvéd sírja a Szép Ilonka-forrás előtt (JL)
11. A Szép Ilonka-forrásnál (KZS)
12. Vértes kibúvó mészkőpadjai (RJ)
13. Ebédidő a farakáson (KZS)
14. Nagy-Szállás-hegy gerincén (SZZS)
15. Közeledve Szárhoz (KZS)

2009-03-27

Tisztújító közgyűlés

2009.03.19-én a PTSZ megtartotta éves közgyűlését, mely egyúttal hivatott volt új vezetőség megválasztására is.A napirendi pontok az alábbiak voltak:

•    Elnökség éves beszámolója 2008. év szakmai és gazdasági munkáiról.
•    A 2009. évi költségvetési és egyéb tervek ismertetése.
•    Ellenőrző testület jelentése.
•    Természetvédelmi, minősítési, technikai, vízitúra bizottság beszámolója.
•    Elnök, elnökség megválasztása a következő 4 évre.

14 mandátummal rendelkező küldött megválasztotta a következő négy évre a PTSZ vezető tisztségviselőit, így Dobos Csaba elnököt (1. képen bekeretezve), Kovács Hedvig ügyvezető elnököt (2. képen bekeretezve), az elnökségi tagokat (Georgiades Gáborné, NagySándorné, Bognár Márta), az ellenőrző testület vezetőjét – Zelenák Erzsébet -  és tagjait.

A közgyűlés végén az elmúlt négy évben – és jelenleg is tag –   egyesületek szabadon választható ajándékkönyvet, térképet kaptak. A kitett ajándékoknak olyan sikere volt, hogy szorgos gyűjtők még az én példányomat is elvitték.

Gratulálok az új vezetésnek megválasztásukhoz és sok sikert kívánok munkájukhoz!

Notter Béla

2009-03-26

Városismereti verseny Budapesten 2009.03.29-én

Útvonal:        Az indítóban feladatlapot és általános utasítást, térképvázlatot kapnak a csapatok, és ennek alapján a versenyzők szabadon választják meg  az útvonalat, amely mentén felkeresik a történelmi emlékeket, szobrokat.
Csak a helyszínen lévő adatokat fogadja el helyesnek a rendezőség.
Túratáv: kb. 10 km;  maximális versenyidő 5 óra

Indítás    :    8:30- 10:30 között,
Budapest V. Városház u. 7 fsz.7.

Cél:    u.a.

Költség: 400  Ft/fő helyszíni nevezés (MTSZ, vagy diák igazolvány 350 Ft/fő. Fizetés az indítóban. )

250  Ft/fő előzetes nevezés (MTSZ, vagy diák igazolvány 200 Ft/fő. Fizetés az indítóban. )

Előzetes jelentkezés     személyesen: csütörtökökön 15- 18 óra között a Szövetség helyiségében vagy telefonon  ügyeleti időben (06 1 301 0799)
vagy    folyó év március 27-én 1200 óráig
telefonon     : 06 – 309 820 176    (Georgiades Gáborné)        E-mail:        : tbaratpest@freemail.hu
ggeorgiades@freemail.hu
Ajánlott felszerelés : Budapest  térképe, íróeszköz, keménylap az íráshoz, esővédő eszköz.

Résztvevők:    felnőttek         2-3 fő / csapat
középiskolások    2-4 fő / csapat
ált iskolások        2-5 fő / csapat
Értékelés:     helyszínen legkésőbb 15 órától

Díjazás:    90 % vagy annál jobb teljesítmény estén könyvjutalom, a
legjobb 3 csapat oklevelet kap. Külön – külön értékeljük a budapestieket és a „vidékieket”,  ha legalább 6 csapat van valamelyik kategóriában.

Élelemről mindenki maga gondoskodik !
Öltözz rétegesen, az időjárásnak megfelelően! Tartalék, száraz, váltóruhát biztosan elbírod.
Gondolj az esőre is!

Ne feledd, a megszerzett ismereteinket, nem veheti el tőlünk senki !

Csak olvasható írást értékelünk, segítsétek a rendezők munkáját szép, és olvasható írással !
Szeretettel várja a város felfedezésére érkező túratársakat :
Georgiades Gáborné

2009-03-23

Vác-környéki túrák – az Isaszegi Természetbarát Klub beszámolója

Megint kegyeikbe fogadtak az Istenek! A hét legaranyosabb napját kifogva igazi örömturistává válva szép napot töltöttünk Vácon és környékén.

Isaszegen volt az első gyülekező negyed nyolckor, majd Gödöllőn folytattuk a túratársak begyűjtését. Legnagyobb örömünkre Hajni “hadtáposunk” még meleg, igen finom pogácsával vendégelte meg a társulatot. Az már teljesen megszokottá vált, hogy “telekocsi” akcióban személygépkocsikkal utazunk túránk kiindulási pontjára. Most is így történt, Isaszegről-Gödöllőről öt kocsival, Pestről további két kocsival érkeztünk Katalinpusztára, hatan pedig Pestről busszal jöttek.

Összesen 31-en vágtunk neki ragyogó napsütésben a távnak (1. kép). A Pest Megyei Piroson (PMP) mentünk, először rövidke kis emelkedő után a Czettler-kúriánál (2. kép) álltunk meg az épület és az emléktábla megtekintésére. Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár volt. Az út tovább kapaszkodott és a falu egyszem házsorával párhuzamosan szép erdőben haladt (3. kép). Kis ideig az OKT-vel együtt fut a PMP, aztán a Rockenbauer-kopjafához (4. kép) kanyarodik. Innen alig több mint 500 méter után elértük a Gyadai-tanösvény kezdőpontját (5. kép). Ettől a ponttól a tanösvény és a PMP együtt halad az Óriások pihenőjéig. A kristálytiszta Lósi-patakon (6. kép) híd vezet át a túloldalra, ahol a tanösvény egyik állomásaként geológiai bemutatóhely (7. kép) látható. Egy másik hídon ismét visszatértünk a patak bal oldalára. Szép erdőben, tisztásokon keresztül haladtunk, míg el nem értük az általam kicsit fellengzősen elnevezett Turista-diadalívet (8. kép). Ezen áthaladva a patak árterén kialakított pallósoron vezet az út az Óriások pihenőjéig (9-10. kép). Jól esett a rendezett, padokkal, asztalokkal ellátott pihenőhelyen reggelizni, élvezni a napsütést.

A pihenő után várt bennünket a tanösvény egyik nagy attrakciója, a billenő-híd (11. kép). Mindenki nagy örömmel huppant egyet, mikor a híd átbillent. Az árterület után kiértünk a tanösvénynek nevet adó rétre. A PMP itt balra, Kosd irányába megy tovább, mi a réten átvágva elértük az erdőt. Kis hullámvasutazás után értünk a tanösvény másik nagy nevezetességéhez, a függőhídhoz (12. kép). A hidat tavaly ősszel adták el a turistáknak. Talán csak a tériszonyatosokat leszámítva mindenki élvezte a híd lengését.  Az út további részében elhaladtunk egy szénégető boksa mellett, majd változatos terepen (13. kép) értünk a tanösvény végére. Itt még iskolások két korosztályának szóló bemutatófüzetet is találtunk egy szépen kivitelezett tartóban. A példásan megépített tanösvényért köszönetünket fejezzük ki a Váci Erdészetnek!

A  PMP-n visszagyalogoltunk a kocsijainkhoz, majd a meghirdetett program szerint Vácra mentünk. Ott városnézésünk során először  körbesétáltuk a Március 15. teret. A tér barokk házai egyre szebb képüket mutatják, megújult a tér és a házak jó része is. Az első igazi tavaszi nap sok embert csalogatott ki e középkori hangulatú térre (14-15. kép). Benéztünk a Fehérek templomába, az Irgalmas Rendiek kápolnájába, elcsábultunk egy-egy fagyira, süteményre. Sajnos viszont a Memento mori múzeumot nem sikerült megnéznünk – úgy látszik a nyitvatartás szempontjából még tél volt. Városnéző körutunkat a Duna-korzón (16. kép) folytattuk. Elsétáltunk a Zenepavilon és a Vár/Ferencesek-temploma előtt (17. kép), majd a Gombás-patak hídján átkelve jutottunk az ártéri tanösvényhez (18. kép), a szombati nap harmadik programjához. Az ártéren kialakított pallósoron nagy élvezettel láttunk neki az 510 méter hosszú útnak. Nekünk sajnos ennyi nem adatott meg, mert úgy 20 méter után először csak pár centivel volt magasabb a víz, mint a járda, később viszont csak halaknak ajánlható a tanösvényen való séta (19. kép). Így is megérte odamenni! Visszaútban még benéztünk a Ferencesek templomába, a Püspöki székesegyházba, elhaladtunk a Szentháromság-szobor és a Piarista-templom előtt (20. kép).

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy ezen a napon nagyszerű turisztikai és kulturális, valamint kisebb mértékben gasztronómiai élményben volt részünk, miközben észre sem vettük, hogy 14 km-t gyalogoltunk is.

Kép és szöveg: Notter Béla

Ezt a cikket és hasonló leírásokat, túrakiírásokat találhatnak az Isaszegi Természetbarát Klub http://itk.isaszeg.info című honlapján is.

2009-03-15

Koszorúzás Isaszegen

A Pest Megyei Természetbarát Szövetség nevében Isaszegen koszorúztunk és emlékeztünk meg az 1848. március 15-én történt világraszóló eseményekről. Szövetségünkön kívül nagyon sok turistaszervezet is részt vett a Honvéd-emlékműnél szervezett ünnepségen. A koszorút Georgiades Gáborné ügyvezető elnök és Notter Béla elnök helyezte el.

2009-03-15

03.19. Ügyfélszolgálati szünnap

2009. 03.19-én a PTSZ közgyűlése miatt az ügyfélszolgálat elmarad. Szíves megértésüket köszönjük.

2009-03-13

Isaszegi Csata Emléktúra 2009. április 5-én – az Isaszegi Természetbarát Klub túrafelhívása

A győzelmes isaszegi csata 160. évfordulója emlékére az Útvonalkövetők Klubja és az Isaszegi Természetbarát Klub 2009-ben már hatodik alkalommal rendezi meg hagyományos teljesítménytúráját, amelyre valamennyi érdeklődőt szeretettel várunk, köztük Önt/Téged, ismerősei/de/t, barátai/da/t is!
A túra megrendezésével az 1849. április 6-án vívott isaszegi csatának kívánunk emléket állítani, valamint megismertetni a természetjárókkal, turistákkal a Gödöllői-dombság kevésbé ismert, teljesítménytúrák által eddig még szinte alig, vagy egyáltalán nem érintett szép tájait, turistaútjait.

Rajt és cél: Csányi Szőrme Kft (2117 Isaszeg, Aulich u.21.) a volt Nyugdíjas Klub és a Városi piac között, a vasútállomástól 70 m-re.
A túra útvonala:
45 km: Isaszeg, Csányi Szőrme  Kft. telephelye – Április 6. utca – Szentgyörgypuszta – Sápi út – Honvédsírok – Öregtemplom – Rákos-patak hídjai – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, Nyugdíjas Klub – Szent Márton kútja – Falumúzeum – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öreg-hegy – Hársas – Bajtemetés – Koporsó-völgy – Levendulás-völgy – Pécel – Vár-hegy – Látó-hegy – Gazda-erdő, vízmű – Péceli műút, kereszt – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub.
30 km: Isaszeg, Csányi Szőrme  Kft. telephelye – Szent Márton kútja – Falumúzeum – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öreg-hegy – Hársas – Bajtemetés – Koporsó-völgy – Levendulás-völgy – Pécel – Vár-hegy – Látó-hegy – Gazda-erdő, vízmű – Péceli műút, kereszt – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub.
15 km: Isaszeg, Csányi Szőrme  Kft. telephelye – Szent Márton kútja – Falumúzeum –Szentgyörgypuszta – Sápi út – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öregtemplom – Rákos-patak hídjai – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub

A túra neve:
Isaszegi Csata Emléktúra 45
Isaszegi Csata Emléktúra 30
Isaszegi Csata Emléktúra 15
Táv:
44,0 km
29,2 km
16,5 km
Szintemelkedés:
1030 m
800 m
245 m
Rajt és cél helye:
Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub (a vasútállomástól 100 m-re)
A rajt ideje:
6:00-7:30
6:00-9:30 (10:30)
6:00-11:30
Pontnyitási seb*.:
7,0 km/h
6,0 km/h
7,0 km/h
Szintidő:
11,5…10 óra
8 óra
5,5 óra
Nevezési díj:
600 Ft/fő
600 Ft/fő
500 Ft/fő
Kedvezményesen:
500 Ft/fő
500 Ft/fő
400 Ft/fő

A kedvezményes nevezési díj TTT tagjaira, valamint a Topikos Túrázó Bolondokra vonatkozik.
Isaszegi lakósoknak a nevezés ingyenes!

*Az ellenőrzőpontok a legkorábbi (6 órai) rajthoz viszonyítva a megadott sebességre nyitnak, és távonként a szintidőnek megfelelően, egyenletes sebességre (45 km-en 4,4 km/h) sebességre zárnak. A megadottól gyorsabban haladni szándékozókat kérjük, az indítási időszak végén, míg a lassabban haladók lehetőség szerint az indítási időszak elején induljanak! Az isaszegi falumúzeumban eltöltött időt jóváírjuk annak, aki ezt igényli, és nem vesszük figyelembe a szintidőnél.

Szolgáltatás: üdítő, zsíros- és vajas kenyér, édesség, valamint csomagmegőrzés.
Díjazás: oklevél, kitűző (a teljesítés számához kötődik)
A rajt megközelítésére a 4:38-tól minden óra 38. percében Budapest-Keleti pályaudvarról Hatvanba induló személyvonatokat ajánljuk (a menetidő 32 perc).

Ajánlott felszerelés: Gödöllői-dombság turistatérkép (MTSZ, 2. kiadás), bejáratott túracipő, esőköpeny, íróeszköz, fényképezőgép.
Támogatók: Pest Megyei Természetbarát Szövetség, Isaszeg Város Önkormányzata, Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre,   valamint a Csányi Szörme Kft.

A túrával kapcsolatosan érdeklődni lehet:

Gethe László rendező 2117 Isaszeg, Április 6. utca 70.
Tel: (70) 380-3291, e-mail: gethe.laszlo@gmail.com
Notter Béla rendező 2117 Isaszeg, Wesselényi út 4.
Tel: (20) 254-1746, e-mail: notter@fotnet.hu
Valamint a  http://www.utvonalkovetok.hu és a http://itk.isaszeg.info  weboldalon.

2009-03-08

Pilis, 2009. február 28. – a MOL-DUFI beszámolója

Az időjárás előrejelzések melegedést prognosztizáltak február végére, kivételesen el is találták. Az év első túrájára rekord számmal jelentkeztek a tagok, de minél jobban közeledett február 28-a, annál többen léptek vissza a túrától. Egyesek nem képesek elviselni, hogy kicsit sárosak legyenek, elázzon a bakancsuk. Pedig szép túrát hagytak ki a maródiak, hiszen az Egri vár környékén kívül nem találkoztunk igazán sáros szakasszal! 41-en buszoztunk Százhalombattáról Tárnokon, Érden, Budapesten keresztül Pomázra, a túra kiindulási helyére. Pomázon még hárman csatlakoztak a társaságunkhoz, Ők HÉV-vel jöttek ki idáig. A túrát háromnegyed 9-kor kezdtük meg Pomáz felvégén, a nemrég épült lakóházak között. Kivételesen csak egy túra került kiírásra, de ez is rövidíthető volt, ezzel éltek is egypáran.

Útvonal:    Pomáz (170m, S) – Csúcs-hegy (352m, S) – Majdán-nyereg (290m, S) – Arany-lyuk (P,P négyszög) – Nagy-Kevély (534m, P) – Kevély-nyereg (534m, P) – Házi-réti-víztározó (180m, Z) – Pilisborosjenő, téglagyár (175m)

Túratáv:    14 km
Emelkedő:    450 m

Nem tudtunk megállni a sárga jelzés kezdeténél a nagy forgalom miatt. 200m-el tovább, egy gyümölcsös kapujánál tudtunk félreállni az autóbusszal. Leszálltunk, az átellenben levő aszfaltúton pár perc alatt leértünk a Dera-patakhoz. Itt szerencsénkre találtunk egy régi kőhidat, melyen át tudtunk menni a jobb oldalra. Zsákutcába kerültünk, de egy elhanyagolt telken felkapaszkodhattunk a sárga jelzésre. Köves úton kezdtünk felfelé gyalogolni a jelzésünkön. Jobb kézre a Csikóvár tömbje uralta a tájat. Papmalom feletti sziklánál találtunk egy döglött nyestet, valamilyen „jóember” kispuskával lelőtte. Nem sokkal később, az erdőben az egyik tölgyfánál szakszerűen elhelyezett acélhurkot csodálhattunk meg, kiszórt kukoricával együtt. Nagyon úgy tűnik, a környék rabsicokkal van teli, később is több vadcsapáson lehetett emberi nyomokat látni! Egyesek ezt nevezik megélhetési bűnözésnek? A Papmalom után elvétettük a jelzést, de nem foglalkoztunk különösebben ezzel a ténnyel. Oszolyt nehéz elvéteni, talán még jobban is jártunk, hogy ezen az úton értünk el az Oszoly alatti nyeregbe.
A 352 m magas csúcsra majdnem mindenki feljött, pedig az utolsó 30m leküzdése elég nehezen ment a hó miatt. Itt majd 20 cm vastagságú volt még a hó.
Nagyon jó kilátóhely az Oszoly-csúcs, nekünk most nem volt szerencsénk a párás idővel, alig láttuk az alattunk fekvő Csobánkát! A szomszédos Csúcs-hegy, mely csak 1km-re van az Oszolytól, szintén csak elmosódottan volt látható! A Kevélyeket csak sejteni lehetett, merre vannak. 10 percet töltöttünk el a kopár sziklákon, majd visszamentünk a sárga jelzésre. A lemenetel egyeseknek még lassabban ment a csúszós, havas ösvényen. Leértünk az Oszoly-nyeregbe, majd ismét kapaszkodni kezdtünk. A Csúcs-hegyen valamikor követ bányásztak, a jelzés balról kerülte meg a bányagödröt. A Majdán-nyeregben összevártuk a társaságot, majd áttértünk a piros jelzésű útra. Valamivel több mint 1km-et gyalogoltunk a Kevélyek oldalában, míg el nem értük a Kevély-nyereg alatti csomópontot. A hó mind nagyobb volt, majd 30cm-es!  Itt oszlott kétfelé a csapat, a rövidített túrát 14-en választották, Ők innen felmentek a Kevély-nyeregbe a zöld jelzésen.
A társaság nagyobbik része a P négyszögön az Ezüst-hegy irányába vette az útját. Népes turista csapattal találkoztunk ezen a szakaszon, a mai napon ez már a második társaság volt!
Elérve a piros jelzést, majd 360 fokot fordulva a Nagy-Kevély felé vettük az irányt. A letaposott hóban kényelmesen gyalogoltunk fel az 534 m magas kopasz csúcsra. Pilisborosjenő, Solymár irányában van innen nagyon szép panoráma. De nekünk ez most nem adatott meg, jobbára az északi, észak-keleti irányból jövő felhőben álldogáltunk a csúcson! Néha egy pillanatra ugyan láthatóvá vált Pilisborosjenő, a Házi-réti-víztározó, de a távolabbi környékből semmit sem tudtunk kivenni. Mivel igen hűvös és kellemetlenül hideg volt a felhőben való tartózkodás, hamar lementünk a Kevély-nyeregbe. Itt vártak már jó ideje a rövidebb túrát választó társaink. Mivel az átázott lábbelik miatt már fáztak, előre lettek küldve az Egri-vár makettjének romjaihoz. Mi megálltunk egy negyed óra erejéig, elfogyasztani a szendvicseinket. A valamikori Stromfeld Aurél turistaháznak nyoma sincs már. 1992-ben égett le, nem derült ki mi vagy ki miatt. Az országos Kék Túra bélyegzője megvolt a tölgyfára erősített ládikóban.
A kék jelzésen jöttünk le az erdőszélre. Útközben szép sziklákat, meg tájékoztató táblákat láthattunk, olvashattunk. Csodák-csodájára, egyik sem volt összefirkálva, megrongálva! Az út alsó szakasza az olvadás miatt csúszós volt, több helyen már s sárral is meg kellett küzdenünk. Az erdőszélről pár perc alatt elértük az Egri-várat. Szinte hihetetlen, de 41 évvel ezelőtt forgatták itt a Várkonyi Zoltán által rendezett Egri csillagokat! Negyed óra nézelődés után megkerestük a zöld jelzést, majd a Solymári-völgyben folytattuk a túrát, a vízmosás bal oldalán. Útközben két szép sziklát is láthattunk, sajnos a Jenői-tornyot már nagyon körbevette a megnőtt fenyő ültetvény. A szurdok is látványos, csak normális képet nem lehet készíteni róla, mivel a sok bokor és fa eltakarja. Két km-t haladtunk a völgyben, majd a Házi-réti-víztározó közelében értünk a Csíz-völgy üdülőházaihoz. Mindenkit bevártunk itt, a várakozás közben egyesek elfoglalták magukat két legelő póniló istápolásával. A túra utolsó szakasza a Határréti-árokkal párhuzamos gödrös, vizes, sáros úton vezetett a volt téglagyárig. A HÉV-vel jövőket is visszavittük Budapestre. 4 óra körül már hazaértünk. Jó kis bemelegítő túrának sikeredett a mai nap, km ugyan nem volt sok, de a hó miatt megfelelt 18-20 km-es túrának! Következő hónap 21-én a Vértesben fogunk túrázni, remélhetőleg szép, tavaszi időben!

Muskovics András
szakosztályvezető

(A csatolt fényképeket Kutasi Zsuzsa (KZS), Reszler János (RJ) és Szabó Zsolt (SZZS) készítette)

Megjegyzés: Más képekkel, ugyanez a leírás a MOL Nyrt. Dunai Finomító Természetbarát Szakosztályának honlapján is megtekinthető.

http://www.termeszetbaratok.hu

01. Pomáz szélső házai között kezdtük el a túrát (KZS)
02. Kőhíd a Dera-patakon (SZZS)
03. Járt utat a járatlanért …(RJ)
04. Visszatekintés Pomázra (RJ)
05. Panoráma Papmalom sziklájáról (KZS)
06. Kapaszkodás az Oszoly-csúcsra (RJ)
07. Csobánka látképe az Oszoly-csúcsról (RJ)
08. Oszoly-csúcson (SZZS)
09. Nagy-Kevély csúcsán (SZZS)
10. Háttérben a Kis-Kevély (KZS)
11. Pihenő a Kevély-nyeregben (RJ)
12. Nagy-Kevélyi  kőfülkénél (SZZS)
13. Lejövetel a Kevélyekről (SZZS)
14. Az Egri vár romjai (SZZS)
15. Az Egri várnál (KZS)
16. Szikla a Solymári-völgyben (KZS)

2009-03-04


Hónap szerint

Kategóriák szerint