Archívum: 2007-09
Szeptember 22-én ideális kirándulóidőben, jó társasággal és hangulatban indultunk Nagymaros-Visegrád vasútállomásról. Igaz, előző nap – egy kieső kocsi miatt – főhetett a fejem, hogyan férünk be 14-en két kocsiba. A szerencse – és egy, a túrára jelentkező vendégünk autója – végül mellénk szegődött.
A K+ jelzésen felkapaszkodtunk a Köves-mezőre. Már innen is gyönyörű kilátásban lehetett részünk, de a Visegrádi-hegység még szemérmes reggeli párába burkolózott (1. kép). A Panoráma autóút parkolójától az Országos Kék Túra jelzésen haladtunk. A Hegyes-tetőre való feljutás nem csak első túrázóink vérnyomását emelte meg. A Julianus barát toronynál (2. kép) ritkán látható tömeggel találkoztunk, főleg gyerekekkel – talán mégsem kell temetnünk a természetjárást? Kiderült, hogy a NAHÁT túra résztvevőivel futottunk össze. Reggeli után folytattuk utunkat. Az Ürmös-réten kihagyhatatlan fotótéma, az őszi kikerics (3. kép) hada fogadott. Elhagytuk az OKT-t és innen utunk végéig a S+ jelzésen maradtunk. A következő nagyobb emelkedő a Szt. Mihály-hegy volt. Innen sajnos egyáltalán nincs kilátás, de még a magassági pontot is szétverték. A hegyoldalban oldalazva szebbnél-szebb kilátópontokat (4. kép) érintettünk, egyik ámulatból a másikba estünk. Többen szedtek a nagy mennyiségben termő őzlábgombát is.
A Borostyán-kői pihenő meredek lejtőjéről (5. kép) ismét feledhetetlen a panoráma. Sajnos a biztonságot jelentő korlátok már hiányoznak, jó lenne pótolni. A Dunán igazi csúcsforgalom (6. kép) volt. Zebegény és Szob között kissé párásan, de jól kivehetően látszottak a Márianosztra-környéki hegyek (7. kép). Az út fokozatosan lejtett, így értünk be Zebegénybe. Hiába volt már majdnem nyárias meleg, a természet csalhatatlanul jelzi az ősz közeledtét (8. kép).
Zebegényben a Hétlyukú-híd mellett vezetett utunk, majd egy szép parkon áthaladva értünk a Szőnyi István emlékmúzeumhoz (9. kép), amelyet vezetéssel megnéztünk. Innen a temetőn keresztül jutottunk a el a kápolnához vezető útra. A meredek úton 9 stáció található, a többit a kápolna (10. kép) külső oldalán helyezték el. A Kálvária-dombon a kápolna mellett van még egy (alig merem leírni, hogy bronz) Krisztus-szobor és az Országzászló és a Hősök emléke emlékműegyüttes is (11. kép). A Maróti-sétányon leereszkedve már látszott következő látnivalónk a katolikus templom (12. kép), de mielőtt leértünk volna elhaladtunk a Sziklaszentély (13. kép) mellett is. A katolikus templomot Jánszky Béla, Györgyi Dénes és Kós Károly tervezte, a freskókat a gödöllői Körösfői Krisch Aladár tervei alapján tanítványai festették (14.kép). A vonatindulásig (amivel visszamentünk Nagymarosra a kocsijainkhoz) még belefért az időnkbe egy rövid fagyizás és egy Duna-simogatás is.
Nagymarosra vonatozva még egy be nem tervezett program várt ránk. Szerencsénkre épp Sváb falunap (15. kép)volt, így hallgathattunk egy kis sramli-zenét, nézhettük a táncosokat és megkóstolhattuk a helyi finomságokat. A műsor nem csak nekünk tetszett (16. kép).
Kép és szöveg: Notter Béla
2007-09-26
Ezzel a túránkkal megkezdtük az őszi kirándulásaink sorozatát. A tavalyi Kaptárkövek felkeresése után a Bükk hegység keleti tájaival ismerkedtünk meg. 35 fő vett részt ezen a túrán, a relatíve kis létszám valószínűleg betudható az idei korai szőlőszüretnek. A már megszokott 6 órakor indult buszunk Százhalombatta központjából. Az ezt megelőző hűvös, esős idő ellenére, az időjárás előrejelzésben bízva, reméltük hogy jó túrában lesz részünk a mai napon. Két lehetőség közül lehetett választani:
Útvonal 1.: Szarvaskő (K) – Tardos-bérc (K) – Köves-bérc (K) – Fűzfás-lápa (K) – Bélapátfalva, Ciszterci apátság (K) – Bélkői tanösvény (K\) – Bél-kő (K\) – Őr-kő (S,K) – Katonasírok (P) – Horotna-völgy (S) – Szalajka-völgy (S) – Szilvásvárad (S)
Túratáv: 22 km
Emelkedő: 800 m
Útvonal 2.: Bélapátfalva (K) – Bélapátfalva, Ciszterci apátság (K) – Bélkői tanösvény (K\) – Bél-kő (K\) – Őr-kő (S,K) – Katonasírok (P) – Horotna-völgy (S) – Szalajka-völgy (S) – Szilvásvárad (S)
Túratáv: 11 km
Emelkedő: 500 m
Húszan kezdtük meg a hosszú túrát, Szarvaskő központjából, 9 óra után nem sokkal. Az eső szemerkélt, így rögtön elővettük esőköpenyeinket. Szarvaskő várhegyét ebben a kellemetlen nedves időben másztuk meg. Mire felértünk, az esőköpenyeinket visszarakhattuk a hátizsákjainkba. Az Országos kék túra útvonalán vezetett a mai nap első felének az útvonala, a Bélháromkúti cisztercita apátsági templomig ezt a jelzést használtuk. Maga a vár a falu feletti 446m magas vulkáni kőzetekből álló bércen található. Az Árpád-korban építették, sajnos csak csekély maradványait lehet jelenleg fellelni. Eger várának egyik előváraként funkcionált, igazából az Eger-patak völgyét lehetett szemmel tartani erről a kitűnő megfigyelési pontról. A törökkor után még túlélte a Rákóczi szabadságharcot is, ezután viszont a tulajdonos egri püspökség már nem fordított rá gondot, rohamosan elpusztult. A kilátás pazar a várból, alattunk Szarvaskő község házai, a szűk völgy túloldalán levő csúcson új kilátó is épült. Az Eger-patak völgyében főút és vasútvonal is áthalad, az ország egyik legszebb nyomvonalú vasútja, a Várhegy alatt két kis alagutat is kellett építeni annak idején, hogy a szűk szoroson áthaladhasson. Élveztük a panorámát, több mint félórát eltöltöttünk nézelődéssel a bércen, és a nem messze levő kopár hegycsúcsról.
A szemlélődés után a Tardos-bércen vezetett jelzésünk északi irányban, előbb tölgyesben, majd később az uralkodóvá vált bükkösben. Az idő mind jobb lett, a korábbi esőzések ellenére az út nem volt komolyabban sáros. A Köves-bérc után lementünk A Gilitka-patak völgyébe, hamarosan elértük a Gilitka (Szent Anna) kápolnát. A XVIII. század közepén épült a barokk kápolna, a bélapátfalvaiak búcsújáró helyeként működött. A tavalyi évben újították fel a négyszögletű kápolnát és a környezetét. Csodák csodája, még senkinek sem jutott eszébe, hogy firkálásokkal elcsúfítsa a falát, a füvesített környezetét tönkretegye! A patak mellett ismeretlen katona sírja található, egy helyi ember közlése szerint 2 német katonát temettek ide 1945 karácsonya előtt. Rövid pihenőt tartottunk, hogy a lemaradók is utolérhessenek minket.
Jó 2km-t kellett gyalogolnunk, hogy elérjünk a Telekessy erdészházhoz. Az erdészház előtt csatlakozott hozzánk a piros jelzésű turistaút. Az erdészház szemmel láthatóan üzemel, de a valamikori üdülő romos állapotban van, úgy tűnik nincsen gazdája. 20 perc múlva elértük a Bélháromkúti apátságot. A volt ciszterci apátság felett a felhagyott Bélkői bánya kopár mészkősziklái uralják a környéket. Magyarország egyetlen épen megmaradt középkori ciszterci apátsági templomát csodálhatjuk itt a csendes, erdős, ligetes környezetben. Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította nem sokkal a tatárjárás előtt. A templomot a XVIII. Században a kor ízlésének megfelelően átalakították. A XX. Század folyamán több hullámban restaurálási és feltárási munkákat folytattak a kereszthajós templomon. Ekkor tárták fel a templommal egybeépült monostor alapfalait. Egy órát eltöltöttünk a templom megtekintésével, mielőtt folytattuk utunkat a Bélkői tanösvényen.
A jelzések eleinte kopottak voltak, de amint a bezárt mészkőbánya régi aszfaltútjára tértünk, már nem okozott gondot a tanösvény útvonalának követése. A bányászatot 2001-ben szüntették meg, mikor is az 1980-ban üzemelni kezdett új cementgyárat bezárták. Ez tette lehetővé a tanösvény létrehozását. Nagyon korrekt tájékoztató táblák elhelyezésével ismerkedhetünk meg a Bükk hegység geológiai kialakulásával, köszönhetően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának. Az üledékes kőzetek bemutatásán kívül a terület növény- és állatvilága is ismertetésre kerül. A turisták szempontjából annyi a gond, hogy elég sokat kell aszfalton gyalogolni. A Bélkő csúcsát a bányászat megkímélte, a 815m-es kilátópontról csodás panoráma tárul a természetjárók elé.
Miután a csúcsról megtekintettük Bélkő elbányászott gerincét, kiélveztük a páratlan panorámát, elindultunk Szilvásvárad irányába a sárga csúcsjelzésen, majd a sárga jelzésen. Mivel úgy éreztük, hogy késében vagyunk, a kiírásunktól eltérően kikerültük Őr-kő 880m-es csúcsát. A katonasíroknál negyedórás pihenőt tartottunk uzsonna céljából, meg itt vártuk be a lassabban gyalogló társainkat. A Horotna-völgyben ereszkedtünk lefelé. A kis patak mentén jó fél óra alatt elértük a Szabadtéri Erdei Múzeumot. Rövid pillantást vetettünk a kiállított tárgyakra, eszközökre, majd megnéztük a méltán híres, nevezetes Fátyol-vízesést. A vízesés nagy csalódást okozott, csak a felső egy-két lépcsőjén csorgott némi víz, a patak medre száraz volt! A nagy nyári szárazság itt is megtette a magáét! Most már a nagyon sokszor megjárt köves,- majd aszfaltúton elmentünk a pisztrángos tavak és a Szikla-forrás mellett. Itt is látható volt a csapadékhiány okozta hatás!
Mielőtt elindultunk volna hazafelé, félórás szabadprogram következett. Ki sült pisztrángot evett, ki sört fogyasztott a lovarda melletti kereskedelmi egységek egyikében. Eger felé ismét átbuszoztunk a Szarvaskői szoroson. Elég későn, 9 óra után értünk haza. A következő túránk Mátrába fog vezetni szeptember 22-én.
Muskovics András
szakosztályvezető
(Megjegyzés: Más képekkel, ugyanezzel a leírással a honlapunkon is lehet találkozni.) http://www.termeszetbarat.hu
(A csatolt fényképeket Kutasi Zsuzsanna készítette)
01 Indulás Szarvaskő központjából
02 Szarvaskői várhegy
03 Eger patak szurdoka a Szarvaskői várhegynél
04 Szarvaskői tanösvény tájékoztató táblájánál
05 Gilitka (Szent Anna) kápolna belseje
06 Gilitka kápolna (Szent Anna)
07 Ismeretlen katonák sírja Gilitka kápolnánál
08 Bélháromkúti apátság temploma
09 A templom egyik oszlopfője
10 A megcsonkított Bélkő
11 Bélkő, Palabánya környéke
12 Bélkő lebányászott gerince
13 Panoráma Bélkő csúcsáról
14 Panoráma a Messzelátó-hegy oldalából
15 Szilvásváradi faszobor
2007-09-20
2007. augusztus 25-én, a Biai dombokra vezetett túránk. Hosszabb szünet után újra megkezdtük az éves túratervünk szerinti túráinkat. Tekinthetjük ezt a túrát nyárbúcsúztató túrának is, mivel évek óta augusztus utolsó hetében kerül megszervezésre. 16 fő jött el a túrára, fele annyian sem voltunk, mint az előző évben. Ennek ellenére autóbusszal mentünk át Biatorbágyra, az ipari műemléknek nyilvánított viadukthoz. Itt vártak már ránk a Budepestről vonattal eljövő turistatársak. Az alábbi útvonalat jártuk be:
Útvonal: Biatorbágy, Viadukt – Nyakas-kő – Biai erdő – Nagy-Mező – Érd-Parkváros – Tárnok, Öreghegy
Túratáv: 15 km
Emelkedő: 200m
Nem túlságosan nagy területet ölel fel a Biai hegyek, de azért még több évi túra után is sikerül új útvonalat találni. A viaduktok alatt elhaladva pár száz métert jelzett úton haladtunk. A Füzes-patakon átkelve, a Kutya-hegy oldalában haladó poros úton folytattuk gyaloglásunkat a Madár-szirt irányába. A víkendházakat elhagyva pár db XIX. századi pince, és egy régi csonka kőkeresztet láthattunk Ezután balra felmentünk a Madár-szirt sziklái alá. A Lajta mészkő szél és csapadék által kiprepalálódott sziklafala alatt hamar elértük a nevezetes Nyakas-követ. Itt tartottunk egy 20 perces pihenőt. Messziről is feltűnő ez a szikla, de közelről monumentálisnak tűnik, főleg ha felmászunk a tetejére. Szép panoráma adódik innen a Benta-patak völgyére.
A pihenő után folytattuk utunkat. A Nyakas-kő mögötti horhos felett találtunk egy jól járható utat, mely a szőlő ültetvények között vezetett a Nagy-mező irányába. Meglepett, hogy három telekből egy eladó volt, pedig a környezet szép, és újonnan épített víkendházakat is láthattunk a patinások mellett. Egy km után elhagytuk a zártkerti övezetet, rövid erdős szakasz után következett a nyílt terület. Az erdő szélén összevártuk a csapat tagjait, rövid pihenő után felkerekedtünk, hogy Érd-Parkvárosnál keresztezni tudjuk az M7-es autópályát a felüljárójánál. Nagyon meleg volt, sütött a nap, a hőmérséklet meghaladta a 300C-t. A régi katonaság kerítésével párhuzamosan vitt az ösvényünk. Egy darabig úgy tűnt, hogy csak lovasok használják az ösvényt, de nem sokára találkoztunk autó nyomokkal is, természetesen az Érd környékén megszokott illegális szemétlerakók környezetszennyezésével. Katasztrófális, mi mennyiségű szemetet hordanak ki a hegyre Érd-Parkváros környékén az emberek, ez ellen több évtizede semmit sem tesz Érd Város Polgármesteri Hivatala!
Mostani túránk során, a tavalyihoz képest kevesebbet kellett a rohamosan terjeszkedő Érd-Parkváros házai között haladnunk. Kereszteztük az M7-es autópályát, a felüljáró túloldalán bevártuk egymást. Nemsokára a Tárnoki Öreghegyen bandukolhattunk a telepített fenyves fái között. Öt perc alatt elértük az Öreghegyi pincesort.
A túra végét a már megszokott pincelátogatással zártuk, egybekötve természetesen borkóstolással. Egy jó óra után szétszéledt a társaság, ki gyalog, ki busszal hazaindult. Jó kis bemelegítés volt az őszi túrákra.
Az idő nagyon jó volt, bánhatta aki kihagyta a mai túranapot. Legközelebb a Bükkben találkozunk a szeptember 8-ai túrán.
(Megjegyzés: Más képekkel, ugyanezzel a leírással a honlapunkon is lehet találkozni. http://www.termeszetbaratok.hu)
(A csatolt fényképeket Kutasi Zsuzsa (KZS) és Reszler János (RJ) készítette)
Muskovics András szakosztályvezető
Képek:
01 Öreg kőkereszt a Kutya-hegy oldalában (KZS)
02 Madár-szirt sziklái (KZS)
03 Magányos turista a Madár-szirten (RJ)
04 Panoráma Benta-patak völgyére (RJ)
05 Közeledünk a Nyakas-kőhöz (RJ)
06 Nyakas-kő (KZS)
07 Pihenő a Nyakas-kőnél (KZS)
08 Nyakas-kő tetején (RJ)
09 Keresztül a Nagy-mezőn (KZS)
10 Pihenő a borospince lépcsőjén (RJ)
2007-09-10