Archívum: 2007-12
2007.12.09-én a Pest Megyei Természetbarát Szövetség által meghirdetett Erdei Mikuláskereső túrára 20-an jelentkeztünk. 8 órakor beszéltünk meg találkozót a Művelődési Ház előtt és – kis jóindulattal – ott is volt mindenki időre. Öt kocsival indultunk. Pesten viszonylag jól át tudtunk kelni, így 1/4 10-re a budaőrsi Polgármesteri Hivatalhoz értünk, ahol a regisztráció és az útbaigazítás történt.
Mivel ez a túra elsősorban gyerekeknek tartott meglepetést, a túravezetést átadtam nekik. Ők élvezetttel el is kezdték keresni a a piros kereszt jelzéseket és a kihelyezett Mikulás-képeket (1-2. kép). Az már más kérdés, hogy egy sarokkal messzebb annyira összekeveredtünk az abonyiak népes seregével (3. kép), hogy már nemigen tudtak önállóan jelzést keresni. Jobbról elhagytuk az Odvas-hegy nyúlványát (4. kép) és állandóan emelkedő úton haladtunk felfelé. Egyszeriben megszűnt a panasz a hűvös időre. Az erdőben nem is volt feltűnő, de a kopár hegytetőre felérve tapasztalhattuk, hogy mekkora köd van. A vitorlázó emlékmű mindenkit megállított legalább egy fénykép erejéig (5. kép). A gyerekek legnagyobb örömére a kifüggesztett Mikulás-képek egyre nagyobbak (6. kép) lettek, ami a Mikulás közelségét jelentette. Nem is kellett sokáig menni, elértük a sátorlakó Mikulást. Félreálltunk kicsit, hogy az abonyiak Nagyné Erzsike vezérlésével rendezhessék soraikat (7. kép) és a Mikulás elé járulhassanak.
Ezután mi következtünk. A mi csapatunkban mindenki jó volt, ezért ajándékot is kapott (8-12. kép).
Továbbindulva a P jelzésen hamarosan elértük a Piktortégla-üregeket (1. kép). A ködös idő miatt nem mentünk fel Csillebércre, hanem a P jelzésen visszafordultunk Budaörsre. A volt kőbányától (a 14. képen Házimikulásaink láthatóak) a köd ellenére is jól látszott a szemben lévő Kő-hegyen lévő feszület és kápolna (15. kép). El is határoztuk, ha legközelebb erre járunk arra megyünk fel. Egy kertben hatalmas nyulakat láttunk . A Kálvárián jó volt látni a 2002-ben eredeti rajzok és képek alapján újjáépített kápolnát (16. kép). Mielőtt visszaértünk a kocsijainkhoz, láttuk a Hunyadi János szobrát is (17. kép).
A túra befejezéseként még megnéztük a Dr. Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjteményt (18-19. kép), amely gazdagon mutatja be a budaörsi németek népviseletét, eszközeit, kulturáját a betelepítéstől (1720) a kitelepítésig (1946).
Kép és szöveg: Notter Béla
2007-12-11
A Pest Megyei Diáksport Szövetség támogatásával hagyományos Erdei Mikuláskereső túráját vasárnap rendezte meg Szövetségünk, melyen 217 fő vett részt.
A túraútvonalat Georgiades Gáborné (Évike) ügyvezető elnök tervezte, egy utolsó bejárást, az útbaigazító Mikulás-képek kitűzését szombaton végezték Orbán Zsuzsával (DUFI) együtt.
A rajtban Bognár Márta és Szirtesi János elnökségi tagok igazították el az érkezőket, látták el őket útvonal-leírással és jó szóval. A Mikulás segítője Georgiades Gáborné és Sipos Istvánné, a Csömöri KSK tagja volt, aki a Mikulás túrák lebonyolításában már eddig is nagy jártasságra tett szert. A Mikulás kilétét személyíségvédelmi okokból nem tárhatjuk fel, róla – a Mikulásügyi-ombudsman haragját ki nem váltva – csak annyit árulhatunk el, hogy a Dunai Finomító tagja.
A legkisebb résztvevő 1 éves, a legidősebb 80 éves volt.
Résztvevő PTSZ-szakosztályok:
Abony 57 fő
Dunai Finomító 52 fő
Isaszeg 20 fő
Cegléd /Jezerniczky Attila/ 13 fő ( 3 fő Orosházáról)
Piliscsaba 3 fő
Közszolgálati TE 4 fő
inaktív, de volt PTSZ tagok (DUFI) 31 fő. Ők Csillebérc felöl érkeztek és oda is mentek vissza 20 kisgyerekkel.
Akikkel nincs év közben kapcsolatunk, de ismerik Mikuláskereső túránkat, vagy interneten ránk találtak 37 fő.
Ezenkívül kb. 20 fő budafoki túrázót, – akik éppen arra túráztak- a Mikulás megkínált szaloncukorral, további jó utat kívánva nekik. (Ők nincsenek a 217-ben).
A Mikulással való találkozás után szabadon választották meg a társaságok a nap további túraprogramját – erejükhöz és idejükhöz mérten.
Évike megjegyzése: találkozásunkkor és utólag is informálódva – a köd ellenére – a résztvevő bakancsos turisták jól érezték magukat.
Személy szerint örülök hogy kimozdultak az emberek, volt aki nehezen mozogva (mert csípőprotézisre vár), volt aki szívbetegen, volt aki többszöri értágítás után is eljött, mert a szíve húzza a természetbe és ahhoz a közösséghez akikkel együtt rengetek élményt gyűjtött. Jó érzés volt, hogy ennyi embernek sikerült egy szép napot szerezni.
Köszönjük minden résztvevőnek, hogy megtisztelte jelenlétével rendezvényünket, a Pest Megyei Diáksport Szövetség támogatását, a rendezők odaadó munkáját.
Notter Béla
Képek: Dalmi Éva és Notter Béla
Ui: találtak egy napszemüveget, átvehető a PTSZ-ben ügyeleti időben
2007-12-10
Zemplénben és környékén nagyon régen jártam, illetve a hegységben egyáltalán nem. De most, hogy szűkítsük a fehér foltokat egy hétvégét rászánunk. A terv: szombat hajnali indulás Mogyoróskáról rajtolva, Háromhután keresztül, István-kút, Rákóczi-kő, regéci vár és vissza a kiindulási helyre. Nagy körnek tűnik, különösen ha esővel kezdünk és 1-2 órát várakoznunk kell az e.házban. Egy kis törköly dopping után,még mindig zápor közben nekivágunk. Pár km megtétele után egy klasszikus jelzés nélküli elágazóhoz értünk, 3 lehetőség, 1 rossz választás és így megint lemegyünk a térképről. A Doki vezet minket egy kiképzőtiszt ügyességével (csak Ő tudja az irányt,de titkolja). A felderítők sem mennek nehezebb terepen, valahogy mégis kikeveredünk Óhutára. A nap is kisüt, kedélyünk is jobb, bár időben elég sokat csúsztunk. Megcsodáljuk a hutai idillt, ebédelünk, majd kora délután továbbindulunk. Sólyombércre viszonylag hamar felérünk, kukkerolás, csoki, fotózás. Megint borul, távolról morajlás, aztán az istvánkúti vh-nál leszakad az ég. Jégeső! Megint leülünk egy kis időre. Eláll, indulunk, a föld izzad páráját ránk ereszti. A gőz, fény keveredik a turistákkal. Plusz 5 kiló a bakancson, de már lassan beérünk Regécre. A várra már nem marad időnk. Le kell érnünk Tarcalra este hétig. Vár minket a Tokaj gyomra. A szállást elfoglaljuk, majd irány a K.pincészet. Mint a kerekasztal lovagjai üljük körbe a helyiséget. A falak nemespenésszel borítottak. A vacsora csülöktál, előtte aszútörköly. Közben borkóstoló oremustól a hatputtonyos aszúig. Doki a mai nap 42 éves, a lopóval torkon lövik. Este 11, nem kell vicceket mesélni, anélkül is röhögünk. Lassan hazatérünk, még egy kis dumálás (már nem tudom miről), fekvés. Másnap Imre barátom állítása szerint szellem járt a szobájukban, aki letette a névjegyét. Kávé, reggeli és felmegyünk a TV-toronyhoz, majd le Tokajba. Gyors városnézés és indulunk haza. Még megállunk Szerencsen a Rákóczi-várnál. Ennyi fért másfél napba.
Százhalombatta.2007.10.03.
VZ.
A képek címei:
01 Rajt, Mogyoróska
02 Terep
03 Óhután
04 Faragott tornác
05 Paraszttornác
06 Retro
07 Nyírjes
08 Vadászház
09 Jégső
10 Ekkora
11 Kinyilt
12 Kipárolgás
13 Útjelző
14 Regéci templom
15 Szalamandra
16 Vár
17 Köszöntő
18 Aranylövés
19 Kilátó
20 Rákóczi-vár Tokaj-térkép
21 Zemplén-térkép
2007-12-06
Az isaszegi Falumúzeum és az Isaszegi Terrmészetbarát Klub szeretettel meghívja Önt és kedves családját a téli hónapokban tartandó vetítettképes útibeszámolóira. A beszámólókat Notter Béla tartja.
Helyszín: 2117 Isaszeg, Madách I. u.15.
A vetítések időpontja és témája a következő:
1. 2007.12.15. 16 óra
Túrák a Pireneusokban és a Kantábriai-hegységben
2. 2008.01.19. 16.óra
Nosztalgia – a 2007-es túrák képeiből
3. 2008.02.16. 16.óra
Írország
4. 2008.03.08. 16.óra
Szeptemberi túrák. Ausztria (Rába-szurdok), Szlovénia (Isonzó-völgy)
Szmolicza József, Notter Béla
2007-12-03