Kategória: Hírek
A győzelmes isaszegi csata 160. évfordulója emlékére az Útvonalkövetők Klubja és az Isaszegi Természetbarát Klub 2009-ben már hatodik alkalommal rendezi meg hagyományos teljesítménytúráját, amelyre valamennyi érdeklődőt szeretettel várunk, köztük Önt/Téged, ismerősei/de/t, barátai/da/t is!
A túra megrendezésével az 1849. április 6-án vívott isaszegi csatának kívánunk emléket állítani, valamint megismertetni a természetjárókkal, turistákkal a Gödöllői-dombság kevésbé ismert, teljesítménytúrák által eddig még szinte alig, vagy egyáltalán nem érintett szép tájait, turistaútjait.
Rajt és cél: Csányi Szőrme Kft (2117 Isaszeg, Aulich u.21.) a volt Nyugdíjas Klub és a Városi piac között, a vasútállomástól 70 m-re.
A túra útvonala:
45 km: Isaszeg, Csányi Szőrme Kft. telephelye – Április 6. utca – Szentgyörgypuszta – Sápi út – Honvédsírok – Öregtemplom – Rákos-patak hídjai – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, Nyugdíjas Klub – Szent Márton kútja – Falumúzeum – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öreg-hegy – Hársas – Bajtemetés – Koporsó-völgy – Levendulás-völgy – Pécel – Vár-hegy – Látó-hegy – Gazda-erdő, vízmű – Péceli műút, kereszt – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub.
30 km: Isaszeg, Csányi Szőrme Kft. telephelye – Szent Márton kútja – Falumúzeum – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öreg-hegy – Hársas – Bajtemetés – Koporsó-völgy – Levendulás-völgy – Pécel – Vár-hegy – Látó-hegy – Gazda-erdő, vízmű – Péceli műút, kereszt – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub.
15 km: Isaszeg, Csányi Szőrme Kft. telephelye – Szent Márton kútja – Falumúzeum –Szentgyörgypuszta – Sápi út – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öregtemplom – Rákos-patak hídjai – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub
A túra neve:
Isaszegi Csata Emléktúra 45
Isaszegi Csata Emléktúra 30
Isaszegi Csata Emléktúra 15
Táv:
44,0 km
29,2 km
16,5 km
Szintemelkedés:
1030 m
800 m
245 m
Rajt és cél helye:
Isaszeg, volt Nyugdíjas Klub (a vasútállomástól 100 m-re)
A rajt ideje:
6:00-7:30
6:00-9:30 (10:30)
6:00-11:30
Pontnyitási seb*.:
7,0 km/h
6,0 km/h
7,0 km/h
Szintidő:
11,5…10 óra
8 óra
5,5 óra
Nevezési díj:
600 Ft/fő
600 Ft/fő
500 Ft/fő
Kedvezményesen:
500 Ft/fő
500 Ft/fő
400 Ft/fő
A kedvezményes nevezési díj TTT tagjaira, valamint a Topikos Túrázó Bolondokra vonatkozik.
Isaszegi lakósoknak a nevezés ingyenes!
*Az ellenőrzőpontok a legkorábbi (6 órai) rajthoz viszonyítva a megadott sebességre nyitnak, és távonként a szintidőnek megfelelően, egyenletes sebességre (45 km-en 4,4 km/h) sebességre zárnak. A megadottól gyorsabban haladni szándékozókat kérjük, az indítási időszak végén, míg a lassabban haladók lehetőség szerint az indítási időszak elején induljanak! Az isaszegi falumúzeumban eltöltött időt jóváírjuk annak, aki ezt igényli, és nem vesszük figyelembe a szintidőnél.
Szolgáltatás: üdítő, zsíros- és vajas kenyér, édesség, valamint csomagmegőrzés.
Díjazás: oklevél, kitűző (a teljesítés számához kötődik)
A rajt megközelítésére a 4:38-tól minden óra 38. percében Budapest-Keleti pályaudvarról Hatvanba induló személyvonatokat ajánljuk (a menetidő 32 perc).
Ajánlott felszerelés: Gödöllői-dombság turistatérkép (MTSZ, 2. kiadás), bejáratott túracipő, esőköpeny, íróeszköz, fényképezőgép.
Támogatók: Pest Megyei Természetbarát Szövetség, Isaszeg Város Önkormányzata, Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre, valamint a Csányi Szörme Kft.
A túrával kapcsolatosan érdeklődni lehet:
Gethe László rendező 2117 Isaszeg, Április 6. utca 70.
Tel: (70) 380-3291, e-mail: gethe.laszlo@gmail.com
Notter Béla rendező 2117 Isaszeg, Wesselényi út 4.
Tel: (20) 254-1746, e-mail: notter@fotnet.hu
Valamint a http://www.utvonalkovetok.hu és a http://itk.isaszeg.info weboldalon.
2009-03-08
Az idei programban szereplő III. 21.(szombat)-i, Vácegres-Gödöllő túra kiírása:
Busz indulás Újpest-Városkaputól 8 óra 15 p., kb. 1 óra út Vácegresre. Indulás a Községházától 9óra 15 p.-kor, egyben itt találkozás a másként érkezőkkel.
Útvonal: Pest-megyei piros csíkon Gödöllőig, táv: 22 km, szint 430 m (elosztva!).
Idősebbeknek kiszállási lehetőség 3-4 km-rel korábban, Máriabesnyőnél.
Visszaút: Gödöllőről vonat a Keletibe: Minden óra 26 és 40 perckor és még 15 óra 14 p.-kor is, HÉV az Örs-re: Minden óra 18 és 48 p.-kor.
Máriabesnyőről vonat a K. pu.-ra: Minden óra 36 p.-kor.
Házi feladat: A jó időről való gondoskodás.
A rossz idő miatt szidható a túravezető: LICHTMANN Tibor
2009-02-27
Tájékoztatjuk kedves túratársainkat, hogy a PMP péceli-műút – Bajtemetés
közti szakaszának közepén, a Koporsó-völgyben, a piros jelzés tarvágás miatt
mintegy 800-1000 méter hosszban gyakorlatilag megsemmisült. Szerencsére ezen
a részen sehol nem tér le a PMP a kijárt erdei útról, végig azon kell
maradni a megmaradt erdőszélen. A tarvágás végeztével a jelzés folytatódik.
A túraszezon kezdetére az Isaszegi Természetbarát Klub a jelzést a megmaradt
erdőszélen helyreállítja.
Balogh Zoltán
2009-02-03
A Turai Tekergők Társasága 2008.október 28-29-én teljesítette a Gyermek Kéktúra (GYKT) Cserhátsurány-Mátraverebély szakaszát (53,1 km).
Teljesítők:
Bozó Martin
Csorba Norbert
Farkas Ákos
Gólya Ádám
Gyenes Tamás
Kálna Dávid
Keserű András
Király Marcell
Kuti Tamás
Lajkó Teodóra
Magyar Zoltán
Sára Péter
Solymosi Máté
és
kísérő tanáruk: Kis Gábor
Szívből gratulálunk nekik!
2008-12-30
Nagy örömünkre szolgál, hogy az Országos Kéktúra (OKT) keretein belül gyermekek számára meghirdetett a Gyermek Kéktúra (GYKT) Mátra tájegységi 50 km-es szakaszát a Turai Tekergők Társasága alább felsorolt tagjai sikeresen teljesítették.
Sára Péter
Kuti Tamás
Farkas Ákos
Szendrei Ferenc
Gyenes Tamás
Lajkó Máté
Kis Gábor kisérő tanár.
Teljesítményükhöz szívből gratulálunk és további szakaszok leküzdésére bíztatjuk őket.
PTSZ vezetősége
2008-09-21
Immáron második alkalommal rendezzük meg tisztító-óvó akciónkat a Petőfi-forrásnál, ahol minden
tenniakaró természetbarátot várunk szeretettel.
Időpont: 2008. szeptember 27.
Program:
9:00: találkozó a helyszínen (Petőfi forrás – Csintovány-dűlő, Gödöllő-Aszód között)
9:15-9:30: eligazítás, tájékoztatás
9:30-12:00: szemétszedés és tereprendezés
12:00-13:00: ebéd
13:00-18:00: munka folytatása, végső simítások
A szemétszedés, tereptisztítás mellett szeretnénk a forráshoz vezető utat murvával felszórni.
Ehhez várjuk markos legények, férfiak jelentkezését!
Kérjük, hogy ha van rá lehetősége, hozzon magával lapátot / gereblyét / ásót / kapát /
metszőollót / védőkesztyűt / fűrészt.
Amennyiben teheti, hozzon magával egy lombhullató facsemetét!
Néhány érv a faültetés mellett:
- vízért jövet, sorbaálláskor – nézegetheti a kis fa fejlődését, megöntözheti, nevelgetheti,
- így nem csak kap, hanem ad is,
- nagy fává cseperedve sokaknak vet majd kímélő árnyékot az Ön fája,
- egy jócselekedet természeti környezetünk megszépítéséért,
- Ön is tesz a tiszta levegőért!
Találkozzunk a forrásnál!
Dobos Csaba, elnök
2008-09-12
A Pest Megyei Természetbarát Szövetség telefonszáma megváltozott.
Az új számunk: 06-1 301-0798 és 99.
Kérünk mindenkit, hogy ezentúl ügyeleti időben ezen a számon keressen bennünket.
2008-08-15
Természetbarát egyesületünket 2007 év végén alapítottuk. 10 alapító tagjával elsősorban a Galga-mentén, a Gödöllői dombság területén és Gödöllő városában ténykedünk.
Székhelyünk: Hévízgyörk.
Az egyesület megalapításához az alapötletet az a mindennapokba egyre jobban begyűrűződő érzés váltotta ki, hogy az emberek egymástól elkülönülten, házaikba / váraikba visszavonulva, az anyagiakat hajtva, egymásra kellő mennyiségű időt nem szánva éldegélnek. A természettől egyre távolabb kerülő, elmagányosodó világ hozta létre szervezetünket. Szeretnénk új minőséget teremteni a közösségi lét előtérbe helyezésével, ha másként nem megy, legalább hobbi szabadidős tevékenységi szinten.
A gyermekeket játékosan, akadályversenyek és nomád nyári táborok megrendezésével kívánjuk elérni, bevonni. Belőlük növekszik a jövő generációja, aminek legalább egy része had „fertőződjön meg” az igazi gyermeki lét érzésével, akire van idő a közösségen belül, aki játékosan nevelve ráérez és magáévá teszi a természet közeli életmód értékeit, s akinek nem ciki a hagyományok ismerete, ápolása, s így magyarnak lenni.
A felnőtt társadalomról sem mondunk le! Számos programmal segítünk, hogy visszataláljanak a nagyanyai múltban rejlő szépségekhez, fontosnak tartsák a környezetkultúrát, a természet védelmét.
Tetteink, hozzáállásunk nyújt mintát gyermekeinknek. Ez óriási felelősség, amire sokan talán csak vállat vonnak. Mi tudjuk, hogy van lehetőség a változásra, ha azt nem kintről várjuk, hanem mi magunk hozzuk létre, elsőként önmagunkban. Az önfejlesztés egyik módszere, eszköze lehet a jóga, aminek szellemisége nagyban hozzájárulhat belső és külső világunk minőségi változásához. Programjainkon ezzel is megismerkedhetnek az érdeklődők.
Gödöllőn, és reményeink szerint hamarosan Hévízgyörkön is közösségi estek keretén belül nyújtunk ismereteket a magyar népi hagyományokról, gyógymódokról, irodalomról, s mindenféle természetbarát, az egyszerű, ám egészséges életmóddal kapcsolatos témákról.
A természetjárást kedvelők különböző típusú és nehézségű túráink közül válogathatnak. Hazai kirándulások, külföldi magashegyi túrák és klettersteig mászások egyaránt szerepelnek a felhozatalunkban.
Szakképzett túravezetőink igény szerint ismeretátadással is állnak a túratársak rendelkezésére az adott tájegység sajátosságait és látványosságait illetően.
Szervezetünk más egyesületekkel karöltve környezettisztító akciókkal óhajtja szebbé tenni életfeltételeinket. Hálás köszönet a Kékes Turista Egyesületnek, a Pest Megyei Természetbarát Szövetségnek és a Téry Ödön Túra Klub lelkes támogatóinak, „öreg” bakancsosainak!
Legyen Ön is felelős gondolkodója és alkotója világunknak! Mindenkor szeretettel látjuk közösségünkben.
Honlap: www.porszem.hu
2008-02-04
A keletmagyar megyék és régiók természetbarát szövetségeinek elnöki találkozóját idén január 12-13-a között Isaszegen tartottuk.
A találkozó keretén belül ebéd után meglátogattuk a Falumúzeumot, az Öregtemplomot, Zsidótemetőt és a 48-as emlékművet. E műemléki sétán Szmolicza József szakszerű és lelkes kalauzunk volt. A Zsidótemetőben Tóth Ottó várt bennünket és mutatta be nagy odaadással a temetőt.
Délután 6 órakor Hatvani Miklós polgármester úr, Everling Róbert alpolgármester úr, Klincsek Attila és Barabás István képviselő urak is megtisztelték találkozónkat. Polgármester úr ismertette Isaszeg múltját, jelenlegi helyzetét, de még inkább jövőbeni elképzelésekről beszélt nagy elánnal. Sok egyéb elfoglaltsága mellett is egy órát töltött köztünk, amely idő nem protokolláris tiszteletkörök leírásával, hanem tényleges témák felvetésével és feleletekkel zajlott. A turisztikai koncepció kialakításához kérdéseket tett fel találkozónk résztvevőinek, akik segítőkészségükről biztosították a polgármester urat (és nem csak udvariasságból, hanem a természetjárás, turisztika fellendítésben való elkötelezettségünkből fakadóan). Különböző témákhoz gyors névjegykártya-cserékkel találta meg ki-ki a saját emberét.
A részünkre feltálalt hidegtálak mellett is sokáig folytatódott az eszmecsere az alpolgármester és a képviselő urakkal.
Tanácskozásunkat vendégeink távozása után is folytattuk késő éjjelig Nagy Gábor előadásával az MTSZ jövőjéről, napi ügyeiről.
Vasárnap reggeli után Haraszti Béla ismertette a „Találkozzunk a Tiszánál!” program szervezésének állását, majd Kovács Balázs újonnan megválasztott Csongrád-megyei elnök bemutatkozását hallgattuk, ezt követően pedig Gubola István beszámolót tartott a XV. Gyalogtúra találkozó előkészületeiről. Ezután Berki Zoltán előadását hallhattuk az MTSZ és a térképkiadás kapcsolatáról, erőfeszítéseit a technikai munkák valós rangra emeléséről, vasútvonalak és kisvasútak megmentéséről. Olyan élénk diskurzus alakult ki, hogy azt – az eredeti tervvel szemben – ebéd után is folytattuk.
Minden résztvevőnk hasznosnak találta a tanácskozást, és elégedett volt a szállással, ellátással. A jövő évi elnöki találkozó Szabolcs-Szatmár megyében lesz.
Notter Béla PTSZ elnök
2008-01-14
A Pest Megyei Diáksport Szövetség támogatásával hagyományos Erdei Mikuláskereső túráját vasárnap rendezte meg Szövetségünk, melyen 217 fő vett részt.
A túraútvonalat Georgiades Gáborné (Évike) ügyvezető elnök tervezte, egy utolsó bejárást, az útbaigazító Mikulás-képek kitűzését szombaton végezték Orbán Zsuzsával (DUFI) együtt.
A rajtban Bognár Márta és Szirtesi János elnökségi tagok igazították el az érkezőket, látták el őket útvonal-leírással és jó szóval. A Mikulás segítője Georgiades Gáborné és Sipos Istvánné, a Csömöri KSK tagja volt, aki a Mikulás túrák lebonyolításában már eddig is nagy jártasságra tett szert. A Mikulás kilétét személyíségvédelmi okokból nem tárhatjuk fel, róla – a Mikulásügyi-ombudsman haragját ki nem váltva – csak annyit árulhatunk el, hogy a Dunai Finomító tagja.
A legkisebb résztvevő 1 éves, a legidősebb 80 éves volt.
Résztvevő PTSZ-szakosztályok:
Abony 57 fő
Dunai Finomító 52 fő
Isaszeg 20 fő
Cegléd /Jezerniczky Attila/ 13 fő ( 3 fő Orosházáról)
Piliscsaba 3 fő
Közszolgálati TE 4 fő
inaktív, de volt PTSZ tagok (DUFI) 31 fő. Ők Csillebérc felöl érkeztek és oda is mentek vissza 20 kisgyerekkel.
Akikkel nincs év közben kapcsolatunk, de ismerik Mikuláskereső túránkat, vagy interneten ránk találtak 37 fő.
Ezenkívül kb. 20 fő budafoki túrázót, – akik éppen arra túráztak- a Mikulás megkínált szaloncukorral, további jó utat kívánva nekik. (Ők nincsenek a 217-ben).
A Mikulással való találkozás után szabadon választották meg a társaságok a nap további túraprogramját – erejükhöz és idejükhöz mérten.
Évike megjegyzése: találkozásunkkor és utólag is informálódva – a köd ellenére – a résztvevő bakancsos turisták jól érezték magukat.
Személy szerint örülök hogy kimozdultak az emberek, volt aki nehezen mozogva (mert csípőprotézisre vár), volt aki szívbetegen, volt aki többszöri értágítás után is eljött, mert a szíve húzza a természetbe és ahhoz a közösséghez akikkel együtt rengetek élményt gyűjtött. Jó érzés volt, hogy ennyi embernek sikerült egy szép napot szerezni.
Köszönjük minden résztvevőnek, hogy megtisztelte jelenlétével rendezvényünket, a Pest Megyei Diáksport Szövetség támogatását, a rendezők odaadó munkáját.
Notter Béla
Képek: Dalmi Éva és Notter Béla
Ui: találtak egy napszemüveget, átvehető a PTSZ-ben ügyeleti időben
2007-12-10
Az isaszegi Falumúzeum és az Isaszegi Terrmészetbarát Klub szeretettel meghívja Önt és kedves családját a téli hónapokban tartandó vetítettképes útibeszámolóira. A beszámólókat Notter Béla tartja.
Helyszín: 2117 Isaszeg, Madách I. u.15.
A vetítések időpontja és témája a következő:
1. 2007.12.15. 16 óra
Túrák a Pireneusokban és a Kantábriai-hegységben
2. 2008.01.19. 16.óra
Nosztalgia – a 2007-es túrák képeiből
3. 2008.02.16. 16.óra
Írország
4. 2008.03.08. 16.óra
Szeptemberi túrák. Ausztria (Rába-szurdok), Szlovénia (Isonzó-völgy)
Szmolicza József, Notter Béla
2007-12-03
A túrára nem a legjobbak voltak az előjelek. Az előző napokban sokat esett az eső, sőt mikor vasárnap reggel 7 órakor találkoztunk a Művelődési Ház előtt, már nem is esett, hanem szakadt. Volt aki reggel mondta le az utat, volt aki azt mondta, eljön velünk Markazig és ott dönti el, vállalja-e a gyalogtúrát, vagy sem. Az optimistáknak kedvezett a szerencse, útközben egy csepp eső sem esett, sőt egy egész percre a nap is kisütött. Gödöllőn is begyűjtöttük ott lakó túratársainkat, aztán 5 kocsival 16-an vágtunk neki az útnak. Nem nagy forgalomban 3/4 9-kor már a Tarjánka-völgy bejáratánál lévő alkalmi parkolóhelyen voltunk, majd hamarosan indultunk a túrára.
Az út eleje egészen könnyen járható volt, de lassan egyre magasabb sziklafalak közé szorult a patak (1. kép). Elhaladtunk a teljesen lepusztult Alsó-tarjánkai vadászház mellett. Nemsokára a kőfejtőhöz értünk. Ezt követően a patakmeder egyre jobban beszűkűlt (2. kép), szinte minden lépés előtt dönteni kellett. Nehezítette az utat a sok eső miatt átázott talaj, a viszonylag magas vízállás, a megbillenő kövek, de leginkább a vastag avarszőnyeg. Eleinte nagy élmény volt – másoknak! – ha valaki alatt megsüllyedt az avar, vagy vízbe csúszott, később ez már megszokott jelensége volt az útnak.
Egy csúszós, meredek partoldalra azért kellett kikapaszkodni (3. kép), mert a patakmederben már csak vízben gázolva lehetett volna továbbhaladni. Innen ki a patak mellett, ki a hegyoldalban próbált továbbhaladni. Azok jártak jobban, akik a vízpartot választották (4. ép). Nemsokára elértük a szurdok legszűkebb részét (5. kép). Továbbra is a mederben haladtunk (6. kép), mikor elértük az egyébként is gyönyörűséges szurdok legszebb részét (7. kép). Két egymásutáni vízesés következett. Az alsó vízesés alatt kb. fél méteres víz állt. A két egymás mellett lévő fatörzsön lehetett rajta átkelni, de csak a jobb oldali nem merült el rálépéskor. Akit a többiek nem tudtak figyelmeztetni, az csak a szerencséjében bízhatott, mikor az átkelésre szolgáló fát kiválasztotta. A felső vízesés (8. kép) mellett lévö sziklákon való feljutást kötél is segítette (9. kép9. Itt kell megemlíteni az út két fiatal hősét. Forgács Péter legyőzve kezdeti félelmét a kötélen való felkapaszkodástól, sikerrel vette ezt az akadályt is. Balogh Henrik, klubunk legfiatalabbja, pedig végig élvezte az utat, egyszer sem kellett felvenni őt.
A vízesés után kicsit kiszélesedett a völgy, de továbbra is látványos sziklák (10. kép) között kanyargott a patak. Elhaladtunk az 1999-es árvíz által elmosott híd, a Csonka-patak csatlakozása mellett, majd mindenkit bevárva kis pihenőt tartottunk (11. kép). Továbbra is állandóan a felfelé haladva, szebbnél-szebb helyeket érintettünk (12. kép). Mikor már az út legszebb, legnehezebb részén túl voltunk és közelébe értünk a visszavezető kocsiútnak, szavazást tartottunk arról, ki akar végigjönni a tervezett úton, és ki az aki visszafordul. Aki továbbjött, az élvezhette a szakadékvölgy további szépségeit. Így értünk a Felső-Tarjánkán lévő Hármashatár-erdészházhoz (13. kép), ahol elfogyaszttuk uzsonnánkat. Visszafelé már nem a patakmederben, hanem az avval nagyjából párhuzamosan futó kocsiúton mentünk, így sokszor más perspektívából láthattuk a völgyet (14. kép). Így föntről minden egyszerűbbnek látszott, mint mikor a vízben lévő köveken, fákon bukdácsoltunk. MIkor GPS segítségével úttalan-útakon visszaértünk a kocsikhoz, Markazra mentünk. Itt Tünde, a nagyon kedves gondnok vezetésével megnéztük a Tájházat. Nagyon tetszett a szépen berendezett szobabelső (15. kép, Dalmi Éva felvétele), a festett kemence (16. kép). Már erősen sötétedett, mikor az idén felavatott Szent Korona emlékműhöz értünk (17. kép).
Összességében elmondhatjuk, hogy nehéz, de nagyon szép útvonalat jártunk be, melynek nehézségét nem is a távolság (11 km), nem is a színtkülönbség (418 m), hanem a csúszós, avarral betakart patakmeder jelentette.
Kép és szöveg: Notter Béla
2007-10-29
Évekre visszamenőleg elkerültük Cserhát lágy lankáit, ezt a hiányt szerettük volna pótolni a mai napra betervezett túránkkal. A völgyekben meghúzódó falvakon kívül elég sok várrommal is találkozhatunk ezen a tájékon, melyek a több mint ezeréves Kárpát-medencei történelmünk tanúi. Elég kevesen jelentkeztek a túrára, 32 fő gondolta úgy, hogy nem hagyja ki ezt a mai napi őszi túránkat. Az előzetes meteorológiai előrejelzésekkel szemben nem áztunk el, a viharos szél is elmaradt. Csodás őszi időnk volt, az erdő is a legszebb őszi formáját mutatta meg nekünk. Hat órakor indult buszunk Százhalombattáról, majd, tárnoki, érdi és a budapesti társaink csatlakoztak a csapathoz. Sámsonháza védett geológiai feltárásánál kezdtük meg a túrát, fél kilenckor. Két lehetőség volt, amely közül választhattak a túrázók:
Útvonal 1.: Sámsonháza (K) – Nagybárkány (K) – Köves-bérc(K) – Macska-hegy (K) – Tepke (K) – Nagymező th. (K)
Túratáv: 15 km
Emelkedő: 400 m
Útvonal 2.: Cserhátszentiván (K+) – Ecseg (K+)
Túratáv: 5 km
Emelkedő: 50 m
A 4 fő rövid túrát választó is leszállt a buszról, hogy megtekintse a védett feltárást, valamint felkeresse Fejér-kő Sámson) várának romjait. A védett feltárás valamikor andezit bánya volt, a 70-es évek elején hagytak fel a bányászattal. A bányászat hagyatékaként a mátrai vulkánossággal egyidejű rétegek tanulmányozhatók itt. Tipikus rétegvulkán eredménye a kb. 50m vastag sorozat, mely lávafolyásokat, tufaszórásokat, tengeri üledékeket tartalmaz. A megtekintése után a csapat elindult a nem messzire levő Fejér-kő várromjának felkeresésére. Nem mentünk vissza a faluba, ahonnan a romjelzésen könnyebben is fel lehet jutni a várhegyre, egy ösvényen kapaszkodtunk fel a nyeregbe, néha négykézláb, majd pár száz méter után eljutottunk a romokhoz. A hagyomány szerint a várat egy pártütő főúr, Sámson építette a XII-ik században. A vár a XV-ik században már romos állapotban volt, a huszita seregek rombolták le, a későbbi török harcokban semmilyen szerepe nem volt. A vár területe gondozott, a felesleges fákat, bokrokat eltávolították. Valószínűleg az itteni Önkormányzat keze is benne van a rendcsinálásban, hiszen az egyik falmaradványra márványtáblát is elhelyeztek, rövid ismertetés céljából. A csekély számú falmaradvány emiatt jól áttekinthető, nagyon szép panoráma várja az ide érkezőket. A tervezett időt mi is túlléptük, majdnem teljes a körpanoráma, a reggeli ködben olyan kép fogadott minket, mintha mesefilm hátterét látjuk. A völgyben Márkháza kis faluját láthattuk, amint előbukkan a reggeli felszálló párából, mögötte a szelíd Cserhát vonulata, ellenkező irányban Mátra bérceinek sorozata a láthatáron. Nyugaton, egy másik völgyből Nagybárkány templomának tornya látszódott csak. A kora reggeli időpontnak és a szép ősz időnek köszönhetően nagyon sok szép érdekes fényképfelvétel készült a várhegyről.
Visszatérve a geológiai feltáráshoz, összevárva a túratársakat, elindultunk az országúton Nagybárkány irányába az Országos kék jelzésen. A rövidebb túrát választók autóbusszal átmentek Ecsegre. A kiíráshoz képest fordított irányban tették meg a túrát, hogy Nagymezőnél, a Bableves csárdánál találkozzanak velünk. Idefelé jövet az autóbuszon döntöttük el, hogy Hollókőt nem hagyjuk ki a mai napon, mivel a túra befejezési helyétől csak pár km-re van a méltán Világörökséghez tartozó kis település. Pár száz méter után balra elhagytuk az országutat, legelőn mentünk fel a Nagybárkány feletti dombtetőre. Visszatekintgetve nagyszerűen kirajzolódott a Fejér-kői várhegy, Sámsonháza, Márkháza környezete, meg a mátrai bércek vonulata. Először csak Nagybárkány templomtornyát láttuk meg, majd a domboldalon elhelyezkedő temetőjét, majd magát a falut is. Bájosak ezek a völgyben meghúzódó cserháti kis faluk. A falut elhagyva ismét legelőn keresztül indultunk fel az erdő irányába. Betérve az erdőbe, jobb kéz felől mély horhos felett vezetett a jelzésünk. Jobbára tölgyes erdőben meneteltünk, a tölgyfák levelei már erősen sárgultak, egy részük már a talajra hullott, gyarapítani az erdő humuszát. Köves-bércnél a csúcsjelzésen tettünk egy kis kitérőt, hogy meglássuk az adódó panorámát. Csalatkoznunk kellett, mivel a csúcsot teljesen benőtték a fák, abszolúte nem lehetett semmit sem látni. Innentől déli irányt vett a jelzésünk. Az első említésre méltó kilátást a keresztező nagyfeszültségi vezeték miatt létrehozott nyiladék adta északnyugati irányba a Garábi-nyereg előtt. A Nagy-Kő-tetőnél sem volt kilátás számunkra, pedig egy átjátszó állomást is telepítettek a tetejére. A Macska-hegy környékén már több szerencsével jártunk, északra és nyugatra pompás panoráma terült a szemünk elé. Nagyon jó képeket lehetett készíteni innen, az idő ideális volt, a szelet sem éreztük az erdő fái között.
Újabb 2 km-es gyaloglás után elértük a Tepke-hegyet, ahol hosszabb pihenőt tartottunk egyrészt a kilátó miatt, másrészt dél elmúlt, az ebédelésnek is itt volt az ideje. A kilátót pár éve újították fel, amint ezt az acélszerkezeten elhelyezett tábla is mutatta. Cserhát egyik legkitűnőbb, legteljesebb panorámája látható a kilátó tetejéből. Megörültem a kilátó felújításának, hiszen mikor utoljára errefelé jártam, a régi kilátó életveszélyesnek volt minősítve. Tényleg csodálatos a látkép, mivel tiszta volt a levegő, vagy 50km-re el lehetett látni. A panorámát a Szandai várhegy, a Karancs tömbje, a Mátra bércei keretezték. Sok fotó készült a kilátóból, ahogy utólag megnéztük egymás sorozatait. Majdnem 600m-es maga a hegy, de kilátó nélkül itt se lenne panoráma. Több mint félórai nézelődés és pihenés után megkezdtük a lemenetelünket a hegyről. Széles nyiladékon haladtunk, a vadrózsák, kökénybokrok tele voltak terméssel, várják az első fagyokat, hogy csemegézni lehessen belőlük. A gerinc elhagyása után az erdő szélén vezetett az utunk, majd vagy 1,5km-t aszfaltúton tettünk meg Nagymezőig. A valamikori turistaházat már rég privatizálták, a busz itt várt reánk. Egyesek előre gyalogoltak a Bableves csárdáig, őket itt vettük fel. Bablevest nem volt idejük rendelni, de egy pohár sör belefért az idejükbe. A busznak nem volt parkolóhely, ezért elindultunk Hollókő megtekintésére.
Negyedórai buszozás után Hollókő parkolójába érkeztünk. A parkoló őrével hamar meg tudtunk egyezni a parkolás díjában, hadd járjon jól mindenki alapon, majd mindenki szabad program keretében ismerkedhetett az 1987 óta a Világörökséghez tartozó palóc település látnivalóival. 1,5 óra lett szánva erre a célra. A legtöbben először a várat keresték fel, melyet korábban hosszú évekre bezártak, hivatkozva a felújítási munkákra. Most már látogatható, igaz elég borsos a belépő, felnőtteknek 600Ft. A vár a tatárjárás után épült, a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék, a közéjük tartozó Illés ágiak kezdték meg az építkezést. Károly Róbert később az erdélyi Szécsényi Tamás vajdának adományozta. Az írásos említése is ebből a korból származik. A 150 éves török uralom alatt végvárként funkcionált, többször cserélt gazdát. Véglegesen Sobieski János lengyel király szabadította fel 1983-ban, a vár gyakorlatilag használhatatlanná vált. Emiatt kerülte el teljes végzetét, nem robbantatta fel I. Lipót császár, mint nagyon sok más várunkat. A felújítás után elmondhatjuk, hogy Magyarország egyik legépebb XIII-ik századi várát láthatjuk itt Hollókőn. A faluban 58 házat nyilvánítottak védetté,ez az ófalusi rész a palóc építészet legépebben megmaradt egységes stílusát tükrözi. A 1,5 óra kevésnek bizonyult annak, aki először látogatott Hollókőre, de legalább képet kapott a sok látnivalóról, és valószínűleg vissza fog ide jönni alaposabban megismerni ezt a méltán híres Palócföldi gyöngyszemünket.
Szép túranapunk volt, mellette egy pillantást is vethettünk Hollókőre, mindenki elégedetten térhetett haza. A hat órára haza is értünk. A következő túránk célpontja a Velencei hegység lesz november 10-én.
Muskovics András
szakosztályvezető
(Megjegyzés: Más képekkel, ugyanezt a leírás a honlapunkon is lehet találkozni
http://www.termeszetbarat.hu)
A fényképeket József László (JL), Kutasi Zsuzsanna (KZS), Reszler János (RJ), Szabó Zsolt (SZZS), Tóth Zoltán (TZ) készítette
01 Famatuzsélem az Ecseg-Cserhátszentiván közötti völgyben (TZ)
02 Sásonháza, Fejér-kő várának romjai (SZZS)
03 Sámsonháza, védett geológiai feltárás (JL)
04 Mátra bércei a reggeli párában (JL)
05 A völgyben megbújó Nagybárkány (SZZS)
06 Visszapillantás Nagybárkányra (JL)
07 Természet alkotta faszobor (JL)
08 Pihenő az egyik tisztáson (KZS)
09 Cserhát lankái a Macska-hegy környékéről (RJ)
10 Távolban a Szandai várhegy_(KZS)
11 Cserháti panoráma (KZS)
12 Pihenő a Tepke-hegyi kilátónál (KZS)
13 Távolban Hollókő vára (RJ)
14 Tepke-hegyi kilátó (RJ)
15 Pásztó látképe a Mátra bérceivel (RJ)
16 Hollókő vára (KZS)
17 Kilátás Hollókő várából (TZ)
18 Hollókő, a vár öregtornya (TZ)
19 Hollókő, az egyik védett ház udvara (JL)
20 Hollókő, a védett utcasor a templommal (JL)
2007-10-25
Ez évben már másodszor vezetett túránk a Börzsöny hegyei közé. 38 fő jelentkezett a túrára, a reggeli indulást senki sem aludta el. Szép napsütéses, őszi időt jósolt a meteorológia, az előrejelzésük kivételesen pontos volt. A már megszokott hat órai százhalombattai indulás után, Tárnok, Érd, Budapest érintésével a Letkés után levő Ledényi tanyához buszoztunk, ahonnan fél nyolc körül kezdtük meg a nagy túrát. Szokásosan két lehetőség volt betervezve a túrázóink számára:
Útvonal 1.: Letkés, Ledényi tanya (Z) – Kis-Galla (Z) – Nagy-Galla (Z háromszög, K háromszög) – Márianosztra (K,Z) – Kálvária (P) – Medres patak (P) – Kóspallag (P) – Törökmező th. (K)
Túratáv: 18 km
Emelkedő: 500 m
Útvonal 2.: Kóspallag (P) – Törökmező th. (K)
Túratáv: 6 km
Emelkedő: 100 m
A tanya épületeit hamar elhagytuk, a zöld jelzés akácos, tölgyes erdőben haladt. 31 fő választotta a hosszabb túrát. A kora reggeli időnek köszönhetően, na meg a mindjobban sütő napnak, szép látványban volt részünk, amint a nap sugarai áthatoltak az erdő lombkoronáján. Mind több színesedő levél található a fákon jelezve az ősz megjöttét. A jelzés nagyon régi volt, nehezen követhető. Egy nagy irtás környékén végleg elveszítettük a jelzést, szerencsére az irtás közepén jól járható úton továbbra is jó irányba menetelhettünk. Sejtettük, hogy a jelzésünk velünk párhuzamosan halad, amint ez 20 perc múlva az irtás végén be is bizonyosodott. A jelzés egy teljesen benőtt régi úton vezet. Amint összefutottunk a jelzésünkkel, 90o-os bal kanyart vettünk Kis-Galla irányába. Magát a csúcsot balról megkerüli a jelzés.
A Nagy-Gallát viszont nem kerültük el, mivel majdnem körpanorámát lehet a csúcsáról látni. A zöld háromszögjelzésen kell felmenni a Nagy-Galla és a Közép-Galla közötti nyeregbe, majd 90o-os jobb kanyarral meredek kapaszkodón fel a csúcsra. Az izzasztó emelkedő után leültünk a nem túl nagy területű tisztásra, kipihenni a kapaszkodó fáradalmait, na meg gyönyörködni a panorámában. A Dunakanyar, a csatlakozó völgyekkel együtt felhőben úszott, úgy éreztük magunkat, mintha egy több ezer méteres csúcs tetején ülnénk. Hiába tűzött a nap, a pára csak nem akart felszállni a völgyből, pedig több mint egy órát ücsörögtünk. Nehezen tudtunk elszakadni a látványtól, több mint egy óra után folytattuk a túrát, a piros háromszögjelzésen. A lejtmenet még talán meredekebb volt, mint a feljövetel. Ismét rátértünk a zöld jelzésünkre, Márianosztra felé vettük utunkat. Jobb kézre elhagytunk egy régi andezit kőbányát, valamikor ide is kisvasút vezetett fel. Ahogy tovább haladtunk, feltűnt a Kopasz-hegy és a Vastag-hegy csúcsa Márianosztra felett. Hamarosan beértünk Márianosztrára, első utunk a Fegyintézettel összeépült barokk templomhoz vezetett.
Nevezetes búcsújáró hely még manapság is. A pálos rend működött itt, Nagy Lajos királyunk 1352-ben alapította a kolostort. Ez idő tájt több 100 szerzetes élt a kolostorban. A törökkor nagy pusztítást vitt végbe a falun, teljesen elnéptelenedett, újra kellett telepíteni németekkel, szlovákokkal, magyarokkal. A később újra épített templom és kolostor az 1848-as szabadságharc után funkciót váltott, innentől kezdve fegyintézetként működik. A templom szabadon látogatható, aki erre jár, feltétlenül nézze meg. Nagyon szép barokk belső berendezése van a templomnak, amint azt a csatolt fényképen is lehet látni. A templom látogatása után belefutottunk még az öreg, működőképes, autómobilok bemutatójára is. A túra továbbfolytatása előtt, a falu központjában megálltunk 20 percre, szomjunkat oltani. Még a Kálvária is megtekintésre érdemes, emiatt egy kis kitérőt tettünk a jelzett utunkról. A Kálváriához szokatlanul széles út vezet fel, kétoldalt a stációkkal, több mint 100 éves matuzsálemi kort megért hársfákkal szegélyezve. A kis kápolna is barokk kori, szépen helyre van állítva. A panoráma is kitűnő innen, visszatekintve Márianosztrára, a hátteret koronázó Nagy-Gallára, a Csák-hegyre, a működő andezit kőbányával az oldalában.
A falu közpántjában már jelzést váltottunk, a Kálvária után visszatértünk a piros jelzésre. Márianosztrát gazdátlan, elhanyagolt gyümölcsös parcellák között hagytuk el. Az ösvény leszűkült, bokros, csalitoson keresztül kanyarogtunk Kóspallag irányába. Ezen a szakaszon vagy tíz mountain bike kerékpárossal találkoztunk, amint velünk szemben lefelé kerekeztek. Elég bátrak voltak ezen az ösvényen kerekezni! Az Alsó-hegy környékén ismét adódott egy panorámás hely, ahonnan még egyszer visszapillanthattunk Márianosztrára. De távolban a Naszály, valamint a Dunakanyar központjában levő Szent Mihály hegyek elmosódott körvonalait is felfedezhettük. Az erdő fáin, a talajon már nagyon látszottak az ősz nyomai. A Medres-patak környékén idős állományú bükk- és gyertyánfák alatt vezetett a jelzés. A Kóspallag előtt, a térképünkön jelölt volt vízimalom romjait nem találtuk meg, lehet hogy figyelmetlenek voltunk, de az is lehet, hogy már semmi sem látható belőle.
Kóspallag falunak csak a szélét érintettük, a sportpályánál áttértünk az Országos kék túra jelzésére. Pár száz métert az aszfaltúton haladtunk, majd az országutat jobbra elhagyva, elkezdtünk felfelé menetelni a Korompai erdőben. Több mint 2 km-t gyalogoltunk az erdőben, miután kiértünk egy hatalmas tisztásra. Innen szép kilátásunk volt a tőlünk északra levő Magas-Börzsönyre. A rét után ösvényünk ismét erdőben haladt, még 2 km-t kellett gyalogolnunk, hogy a Törökmezői turistaházat elérjük. Törökmező előtt a jelzés nem teljesen egyértelmű, de azért eltévedés nélkül felértünk a turistaház melletti tisztásra. Rengeteg ember fogadott bennünket, a jó idő, na meg a turistaház gépkocsival való megközelíthetősége sokukat ide vonzotta. Mi is leültünk a padokra elemózsiát, italt fogyasztani. A félórásra tervezett pihenő másfél órásra sikeredett, mivel két társunk még Kóspallag előtt eltévelygett, annyira belemerültek a beszélgetésükbe. Az idő is hűlni kezdett, az emberek nagy része is elindult már hazafele. Négy óra körül, mikor mindenki előkerült, mi is elindultunk hazafelé autóbuszunkkal, mely 200m-re a turistaház melletti parkolóban várt már ránk a rövid túrát teljesítő társainkkal.
Szép túranapunk volt, hat óra után nem sokkal már otthon is voltunk. A következő túránk a Cserhátba vezet október 13-án.
Muskovics András
szakosztályvezető
(Megjegyzés: Más képekkel, ugyanezzel a leírással a honlapunkon is lehet találkozni.) http://www.termeszetbarat.hu
(A csatolt fényképeket Kutasi Zsuzsanna (KZS) és Reszler János (RJ) készítette)
01 Indul a túra a kora reggeli erdőben (KZS)
02 Megérdemelt pihenő a Nagy-Galla tetején (KZS)
03 Napimádók a Nagy-Gallán (KZS)
04 Felhőben a Dunakanyar (KZS)
05 Virágzó őszi kikerics (KZS)
06 Visszatekintés Nagy-Galla felé (KZS)
07 Márianosztra, a barokk templom főoltára (RJ)
08 Baloldali mellékoltár a szószékkel (RJ)
09 Márianosztra, Kálvária (KZS)
10 Az egyik hárs matuzsálem (RJ)
11 Márianosztra látképe (KZS)
12 Márianosztra, Kálvária kápolnája (KZS)
13 Naszály ködös képe (KZS)
14 Pihenő a Törökmezői turistaháznál 1. (KZS)
15 Pihenő a Törökmezői turistaháznál 2. (KZS)
2007-10-15
Itt van az ősz, és eljött az utolsó kerékpáros túránk, melyet az ezévi túratervünkben meghirdettünk. Az irányt Etyeknek vettük. A kerekezést összekötöttük az Etyeki Kezes-lábos fesztivállal. Az időjárás kisé ijesztgetett minket, mivel a hét közepe, elég esősre sikeredett, és ez néhány érdeklődőt el is riasztott. Szombat reggelre azonban gyönyörű, hétágra sütő napra ébredtünk. Végül is heten indultunk el a túra teljesítésére.
Az eredeti program szerint:
Útvonal: Százhalombatta – Tárnok – Sóskút – Biatorbágy – Etyek – Alcsútdoboz – Tabajd – Vál – Kajászó – Baracska – Martonvásár – Tárnok – Százhalombatta
Túratáv: 75 km
Emelkedő: 200 m
De az összetétel miatt, inkább rövidebb változatot választottunk.:
Útvonal: Százhalombatta – Simon-puszta – Martonvásár – Tordas – Gyúró – Etyek – Sóskút – Érd – Százhalombatta
Túratáv: 60 km
Emelkedő: 200 m
A találkozó reggel 8 órakor volt. Mielőtt elindultunk volna, szükséges volt a kerekeink nyomását ellenőrizni, mégsem lehet csak úgy nekivágni egy ilyen útnak problémás gumikkal. Az utunk elég szerencsés volt és főleg száraz, mivel komolyan tartottam a sártól. A Simon-puszta előtti 1 km földút szakasz miatt aggódtam. De komolyabb gondok nélkül átjutottunk ezen a szakaszon. Következett a legforgalmasabb szakasz Simon-puszta és Martonvásár között. Ezt csak a nagyon forgalmas 7-es főúton tudtuk megtenni. Martonvásár után, az M7-es autópálya alatt haladtunk el, majd bal kézre a még most is működő igazságszolgáltatási intézményt mellőztük. Előbb Tordasra, majd Gyúróra érkeztünk. Ekkor már közel az út 2/3-át megtettük Etyekig, így egy kis megérdemelt pihenőt tartottunk.
A megálló után elég komoly emelkedőt kellett lekűzdenünk. De nem csak az emelkedő nehezítette az utunkat, hanem az út minősége is. Ugyan a sárral nem volt gondunk, de az út öklömnyi kövekkel volt felszórva, ami elégé megnehezítette a kerékpározást. Néhány kilométer után újra betonozott úton haladhattunk. Egy újabb emelkedő lekűzdése után már meg is érkeztünk az Etyeki szőlők közé. A szüreten már túl voltak az etyeki szőlősgazdák, de szerencsénkre némi kóstolót azért hagytak számunkra az idei termésből. Az út innentől kezdve hosszan vezetett a szőlőültetvények között. Mielőtt kiértünk volna az Alcsút-Etyek közötti műútra, még elhaladtunk a már részben elkészült Korda-stúdió mellett.
Mielőtt bekerekeztünk volna az Etyeki Kezes-lábos fesztiválra, útba ejtettük a nem túl régen megépített kilátót. A kilátóból az egész település és a környéke jól áttekinthető, háttérben a Biai-hegyek, Budai-hegység és a Pilis vonulataival. Etyekre a borospincék mellett vezetett el az utunk, így jutottunk be a Kezes-lábos fesztiválra. Itt letettük a kerékpárjainkat, gyalog vetettük be magunkat a népes forgatagba. Egy kis kenyérlángos és a helyi borok megkóstolása után, 2 óra alatt körbejártuk a települést. Mielőtt elindultunk volna hazafelé, egy borospincénél ismét megálltunk szomjunkat enyhíteni.
Hazafelé az Egyek és Sóskút közti földúton indultunk, majd betorkoltunk a Pusztazámori műútra. Sóskút után Tárnok, Érd érintésével érkeztünk vissza Százhalombattára.
Jó kis kerekezés volt, teljesítettünk 61 km-t, megnéztük az Etyeki Kezes-lábos fesztivált, és élveztük az egésznapi napütést. Így kellemes fáradsággal zártuk a napot. Ezzel az idénre tervezett kerékpártúráknak is vége, legközelebb majd tavasszal a Csepel szigetre megyünk.
(A csatolt fényképeket Szabó Zsolt készítette)
Szabó Zsolt
túravezető
01 A túra térképvázlata
02 Pihenő Gyúró egyik kereskedelmi egységében
03 Útban Etyek felé
04 Etyeki szőlők kóstolása
05 Kőkereszt az Etyeki szőlők mellett
06 Etyeki kilátó
07 Az Etyeki kilátóban
08 Panoráma az Etyeki kilátóból
09 Az épülő Korda stúdió
10 Az Etyeki Kezes-lábos fesztiválon
2007-10-11
Következő
Előző